Vérehulló fecskefű
Láthatóan, láthatatlanul – nők és anyák
Kállay Eszter második kötetében a várandóssághoz és az anyasághoz kapcsolódó ellentmondásos elvárásokat és érzéseket járja körbe, az anyaságon keresztül pedig a nők társadalmi helyzetéről is beszél. A versek fókuszába kerül a gondoskodás ambivalens mivolta: egyrészt a szépsége, másrészt meg nem becsültsége és láthatatlansága. A kötet íve e láthatatlanságtól (bezárva lenni, otthon lenni) halad a láthatóság felé, és a verseken keresztül fokozatosan egyre jobban kirajzolódik az anya képe. Hallható lesz az anya nyelve. Az Vérehulló fecskefű versei felhívják a figyelmet a saját tér fontosságára, illetve az otthon terének kettősségére, ami egyszerre nélkülözhetetlen hely, ugyanakkor izolálhat, el is választhat a közösségtől. A szövegek lehetőséget adnak arra is, hogy az olvasó kapcsolódni tudjon a saját születéstörténetéhez.
SAJTÓ
Kiszolgáltatottság és bizalom - Anyaságversekről Kállay Eszterrel. Áron Viktória, Nepszava.hu, 2024. 01. 14.
Az énközpontúság ellenében. Nyerges Csaba, Kulter.hu, 2024. 02. 10.
Befed, kitakar. Görföl Balázs, Es.hu, 2024. 02. 16.
Teret adni – Interjú Kállay Eszter költővel. Urbán Andrea, Kortarsonline.hu, 2024. 03. 18.
Add tovább. Fenyő Dániel, Litera.hu, 2024. 05. 18.
Kié az anya? Pintér Viktória, Alfoldonline.hu, 2026. 01. 09.
