Beszélgetés Scherter Judittal (Bárka Online)
(kiadvány: Hősnők és írók)

Legújabb, Hősnők és írók című kötetének élére Weöres Sándortól választott mottót. Az idézet pontosan bevezeti az olvasót az ön által körüljárni kívánt témakörbe, de egyúttal érzékelteti annak érinthetetlenségét, titokzatosságát is: "A férfi olykor átlát egy nő lelkébe, vagy a saját férfilénye alatt rejtetten létező nőt figyeli: látja, hogy vöröses félhomályban az egymásbamosódó, alaktalan dolgok csiraként, forró lüktetésben élnek; ha a nő előtt feltárul egy férfi-lélek, vagy önmagába rejtett férfilénye: látja, hogy kékes-szürke fényben dideregnek a dolgok, egymástól elkülönülve, szobor-szerűen." A beszélgetések eleve tudatosan a könyvalakot célozták meg, vagy pedig később vált egyértelművé ez a lehetséges konstrukció?

Jó előre megfontoltan, egy kötethez beszélgettem írókkal irodalmi nőalakokról. Egyfelől azért, mert hiányérzetem volt a kortárs irodalom nőalakjait illetően, hiszen kortársainkat olvasva, gyakran azon kaptam magam, hogy visszatérek Turgenyevhez, Turgenyev lányaihoz, ahogy Ady szép írásában nevezi őket. Másfelől erősen hatottak rám gyermekkori és későbbi olvasmányaim nőalakjai, valószínűleg még abba is belejátszottak, milyen nővé váltam. Bár furcsa módon, amint ezt kimondom, azonnal eszembe jutnak legkedvesebb irodalmi alakjaim, a rendíthetetlen ólomkatona, Robinson Crusoe és Don Quijote, akik mind férfiak, tehát igaz is, meg nem is, amit a hősnők hatásáról mondok. Viszont van két lányunokám, és gyakran tűnődöm azon, vajon hogy lesz ez velük, ha mai kortárs irodalmat olvasnak. Ez is okot szolgáltatott a könyv megírására, miként az is, hogy néhány évvel ezelőtt nőkkel beszélgettem a klimaxról – ebből született meg Nők, délutáni fényben című kötetem –, most pedig kifejezetten férfiakat szerettem volna megszólaltatni. Így jutottam el a témához.

Számos kérdéssel kapcsolatban, melyeket a bevezető oldalakon ön is feltesz, meglehetősen tétován fogalmaz. Talán most, hogy valamelyest eltávolodott anyagától, jobban rálát ezekre a dilemmákra. Például arra, hogy miért csak férfiakat kérdezett?

(...)

Tovább az interjúhoz!

Ménesi Gábor

Forrás: Bárka Online

2013-06-05 19:02:23
Új versek, régi témák
Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Az utazás folyamatos: billegünk a csónakban, kanyarodunk a teherautóval, viháncolunk a kertben, vagy éppen hátsó lépcsőkön...
Virtuóz stílusgyakorlatok
A stílus maga az ember? Szvoren Edina új kötetében a közkeletű mondást fordítja ki. Nádas Péter-, Krasznahorkai László- vagy Tompa Andrea-mondatok olvashatók itt, amelyeket nem Nádas, Krasznahorkai...
Új versek, régi témák
Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Az utazás folyamatos: billegünk a csónakban, kanyarodunk a teherautóval, viháncolunk a kertben, vagy éppen hátsó lépcsőkön...
„mindennap kell egy kis kattantság”
Szabó T. Anna könyve gyerekeknek, nagy testvéreknek és szülőknek egyaránt szól. A Dudorászó fejezeteiben reggeltől estig, a hétköznapoktól, hétvégéktől az ünnepekig és a vakációig...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ