Ljudmila Ulickaja: A mi Urunk népe
Várhatóan október közepén jelenik meg Ljudmila Ulickaja új novelláskötete, A mi Urunk népe. Ajánló a kötet fordítójától, Goretity Józseftől.

Ljudmila Ulickaja novelláskötete igazi unikum az írónő munkásságában. Olyan műről van szó, amely az életműben esztétikai szempontból fordulatot jelent: mind elbeszélői módszerét, mind Roland Barthes-nak a „szerző halálát” hirdető tanulmánya óta az irodalom középpontjában álló szerző-elbeszélő-hős problematikát tekintve arra tesz kísérletet, hogy a kötet végére mintegy „feloldja” a (fiktív) szerzőt a szövegben. Olyan kísérlet ez, ami egyedülállónak mondható mind a kortárs európai, mind a mai magyar irodalomban.

A mi Urunk népe másfelől folytatja azokat az irodalmi hagyományokat, amelyeket az eddigiekben megszokhattunk és megszerethettünk Ulickajától: a történetmondás becsületének visszaállítását, a plasztikus, hiteles alakteremtést, a kisember hétköznapi sorsának elbeszélését, amelyben mindig benne van a „csoda” lehetősége. A történetek jelentős része ezúttal is a XX. század második felének szovjet történelmi közegében játszódik, hatalmas ismeretanyagot közölve ennek az időszaknak a mindennapjairól, a kegyetlen történelmi körülmények között vergődő hétköznapi emberéről. Vagyis a közelmúltnak olyan feltárása történik meg az elbeszélésekben, amelyre aligha képes bármiféle történettudományi szakmunka. És bár a történetek a Szovjetunióban játszódnak, nagyon sok tanulsággal szolgálhatnak az egész közép- és kelet-európai térség, így a mi közelmúltunkra nézvést is.

Ulickaja kötetében az „én” feloldódása úgy megy végbe, hogy a szerző, támaszkodva egy sajátos, pravoszláviából, nyugati kereszténységből, judaizmusból összegyúrt vallásos szemléletre, megbékéléssel és bölcs mosollyal viszonyul a világ dolgaihoz. Ellentétektől áthatott, ellenségességtől túlfűtött világunkban a könyv mai olvasójának ez a szemlélet lehet az, amelyre talán a legnagyobb szüksége van.

Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ