„Csak az ember olvas…”

A Magvető Könyvkiadót 1955-ben alapította az akkori kulturális kormányzat az új magyar irodalom kiadására. Első igazgatója Képes Géza volt. 1961-től Kardos György volt a kiadó igazgatója, 1986-tól Jovánovics Miklós, 1990-től Hegedős Mária. 1993 decemberében kft.-vé alakult. 1995-től Morcsányi Géza vezeti, 2015-től Nyáry Krisztián, 2016-tól Dávid Anna.

A mai magyar irodalom jó néhány jelentős, a megjelenésekor sok vitát kiváltó műve a Magvetőnél látott napvilágot. Itt jelentek meg többek között Esterházy Péter, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Ottlik Géza, Örkény István, Szabó Magda, Weöres Sándor művei. Nagy könyvsiker volt Fejes Endre Rozsdatemetője, Sánta Ferenc Húsz órája. A kiadó fontosabb sorozatai voltak a Világkönyvtár (világirodalmi sorozat), az Új Termés (elsőkötetes költők bemutatkozása), a Gyorsuló idő (közművelődési sorozat), Tények és tanúk (visszaemlékezések, memoárok). A Rakéta Regényújság  és a ra-re sorozat egy korosztály számára volt meghatározó kulturális információforrása. A Körkép című novella- és a Szép versek című költészeti antológia a mai napig meghatározó válogatása a magyar irodalomnak. Az utóbbi években Boldizsár Ildikó meseválogatásai különösen népszerűek.

A Magvető ma is azzal büszkélkedhet, hogy a hazai könyvpiacon a legelső vonalba tartozó magyar szerzők – köztük az első magyar Irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre műveit – legnagyobb számban e kiadó jelenteti meg. Ezt a tevékenységét a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 2003-ban, 2006-ban, 2010-ben, 2011-ben és 2013-ban „Az Év Kiadója” címmel díjazta.

Jelenleg olyan – olvasók és kritikusok által egyaránt – elismert szerzők műveivel találkozhat a Magvető gondozásában a hazai könyvvásárló, mint Bán Zsófia, Bartis Attila, Bertók László, Bodor Ádám, Centauri, Csabai László, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Dragomán György, Erdős Virág, Esterházy Péter, Garaczi László, Grecsó Krisztián, György Péter, Kántor Péter, Kemény István, Kertész Imre, Kovács András Ferenc, Krasznahorkai László, Krusovszky Dénes, Kun Árpád, Lángh Júlia, Mosonyi Aliz, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa, Spiró György, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Szijj Ferenc, Szilasi László, Szilágyi István, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina vagy Závada Pál.

Az ő életművük gondozása és kiadása mellett egyenrangúan nagy hangsúlyt kap a pályájuk elején járó tehetségek első műveik megjelentetése és a továbbiak megalkotásának segítése. Babiczky Tibor, Bognár Péter, Fehér Renátó, Győrffy Ákos, Hevesi Judit, Kemény Lili, Kiss Noémi, Kiss Tibor Noé, Nagy Koppány Zsolt, Potozky László,  Székely Csaba, Szőcs Petra, Totth Benedek könyveinek is a Magvető ad otthont.

A Magvető Kiadó folyamatosan jelenteti meg számos XX. századi magyar klasszikus életművét vagy fontosabb munkáit: Csáth Géza, Hajnóczy Péter, Kardos G. György, Krúdy Gyula, Lénárd Sándor, Orbán Ottó, Ottlik Géza, Petri György, Rubin Szilárd, Szentkuthy Miklós, Szerb Antal és Tar Sándor műveit.

A kortárs világirodalmi kiadványok megválasztásakor is igyekszik a kiadó ugyanazt a minőséget képviselni, amit olvasói a klasszikus és a kortárs magyar irodalom terén tőle megszokhattak és elvárnak. A jelentősebb világirodalmi szerzők közül néhány: Andrzej Stasiuk, Anna Gavalda, Cesar Aira, Charles Frazier, Colum McCann, Cormac McCarthy, Daniel Kehlman, Elena Ferrante, Federico Andaházy Kasnya, Frank McCourt, Gabriel García Márquez, Juan Marsé, Kanehara Hitomi, Ljudmila Ulickaja, Mariam Petroszjan, Michel Houellebecq, Terézia Mora vagy Thomas Pynchon.