Szabó T. Anna: Gyertya

Nem sárgát lát a gyermek, csak színét
a gyertyalángnak. Cseppfolyós viaszt
nem érintett még, nem tudja, mi várja,
ha a láng tüzes szívébe belekap,
ő csak a látványt ismeri, meg azt
a dallamot, hogy „Ég a gyertya, ég…”,
én sem látok mást: gömbtükrös szemét,
s rajta a lángot: páros lángokat,
de nem látom a gyertya jelentését –
már nem értem azt, amit ő nem ért még.
Mi a tűz? Hogyan feltételezhető,
hogy azt látjuk, amit a csecsemő?