Parti Nagy Lajos: Magyar mesék - Kari Györgyi előadásában
Szeptember 13-án, pénteken este fél 8-kor a Pepita Ofélia Bárban a fővárosi közönség is megtekintheti Parti Nagy Lajos Magyar mesék című közéleti glosszáinak színházi adaptációját. Az Élet és Irodalomban rendszeresen megjelenő Magyar mesék közül hetet mesél el az este folyamán Kari Györgyi színésznő. A kortárs népi performanszot bőrdudán kíséri Szokolay Dongó Balázs, a huszár szerepében Vati Tamás látható. Az előadást követően Artner Sisso beszélget az alkotókkal.
(Fotó: Szilágyi Lenke)
PREMIER 2013. SZEPTEMBER 13-ÁN A PEPITA OFÉLIÁBAN Parti Nagy Lajos 2011 áprilisában kezdte el írni a Magyar meséket, amelyek a mai napig rendszeresen megjelennek az ÉS Páratlan oldalán. „Ezek természetesen álmesék, a népmese bizonyos elemeit, nyelvét imitáló teherbíró kisformák, abszurdok a rögvaló abszurditásáról, hazanzák, glosszák a helyzet margójára. Okom bőven volt rájuk, célom velük csak annyiban, hogy egy hagyományos, mégis szabad műformába ,,becsatornázzam" az írói, állampolgári köz-érzetemet.”, monda az író a 2012-ben megjelent Fülkefor és vidéke című könyve kapcsán. A Magvető gondozásában megjelent kötet az első év 53 írását tartalmazza.
Kari Györgyi fejében 2012-ben fogant meg az Magyar mesék színházi előadásának gondolata. Az első – zártkörű – előadást 2013 tavaszán láthatták a meghívottak a Nyitott Műhelyben. Ezt követően a produkciót meghívták a THEALTER 2013. Fesztiválra, amely hazánk egyetlen, évente jelentkező nemzetközi színházi fesztiválja. A előadás Pest megyei bemutatóját a közelmúltban rendezték a Zsámbéki Színházi Bázison.
Eközben elkészült két mese videó adaptációja is (operatőr: Maly Róbert). A Magyar mesékből készült videó sorozat első két részét a NOL TV mutatta be. 2012 decemberében jelent meg A tempó meg a móres (bőrdudán kísér: Lányi György) ezt követte 2013 áprilisában a Két disszidens (harmonikán játszik: Szabó Tamás). A videó és az előadás jelmezeit Bozóki Mara tervezte. A háttérképet Kari Györgyi intuíciói alapján Miksa Bálint festette.
„Az előadás jól érzi, hogy mennyi mesét bír el a forma és a keret, miközben nem akarja őket megmagyarázni, egyszerűen csak hagyja, hogy életre keljenek és létezzenek a fejünkben.”, írta Nyulassy Attila a zsámbéki előadást követően a 7ora7.hu-n.
A Pepita Ofélia Bár szeptember 13-i bemutatóján az említett két mesén kívül további, még megfilmesítésre váró mesék hangzanak el Kari Györgyi előadásában, Szokolay Dongó Balázs (bőrduda/ furulyák) és Vati Tamás (tánc) közreműködésével. A budapesti premiert követően az előadás októbertől havonta egy alkalommal megtekinthető lesz a Pepita Oféliában. Emellett a produkciót meghívták Szabadkára, a november végén megrendezésre kerülő Desiré Fesztiválra.
Kari Györgyi színésznő, „a melankólia dívája”. 1977-1985 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt, nevéhez számtalan jelentős és emlékezetes alakítás kötődik, pl. Bulgakov Margaritája Ascher Tamás rendezésében. 1985-2000 között fellépett a Vígszínházban, a Katona József Színházban, a Budapesti Kamaraszínházban és az Új Színházban is. 2001-ben lett a Budapesti Városi Színház tagja, hét éven át Halász Péter egyik legközelebbi munkatársa. 2006-ban, Halász halálát követően kezdett rendezni: Halász-hajó, ill. Szív Cirkusz Varieté címmel. Első írása 2007-ben, a Szomjas oázis című antológiában jelet meg. Színdarabot, prózát egyaránt ír. Vati Tamás 1996-ban szerződött a Bozsik Yvette Társulathoz, szólótáncosként számtalan Bozsik koreográfiában nyújtott kiemelkedő, felejthetetlen alakítást. Díjai: 2004-ben az év férfi táncosa, 2005-ben Harangozó-díjat kapott. Szokolay Dongó Balázs népzenét, valamint népzenei ihletésű improvizatív zenét játszik dudán, furulyán, szaxofonon és tárogatón. A koncertezés mellett zeneszerzéssel és alkalmazott zeneírással (tánc- és bábszínházi zenék) is foglalkozik. Díjai: 1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere elismerő cím birtokosa, 2005-ben Artisjus-díjat kapott
|
|
|
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
|
|
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
|
|
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
|
|
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
|
|