Ma 60 éve, 1955. március 10-én jelentette meg első könyvét a Magvető Kiadó. Hatvany Lajos Petőfi márciusa című történelmi regényét azóta 8616 kiadvány követte, amelyekből hat évtized alatt több mint 100 millió példányt adott el a kiadó. 1963 óta a Magvető adja ki Magyarország legrégebbi, folyamatosan megjelenő könyvsorozatát, a Szép versek antológiát. A kiadó szerzőjeként lett Kertész Imre az első és máig egyetlen irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar alkotó. Az első évben publikáló magvetős szerzők közül Juhász Ferenc ma is alkot, a kiadó leghűségesebb szerzője a pályája kezdete, 1976 óta itt publikáló Esterházy Péter, akinek jövő hónapban jelenik meg a 36. magvetős kötete.

Az 1955-ös megjelenési nyilvántartás első oldala

200 szerző, 100 millió könyv és egy Nobel-díj

Budapest, 2015. március 10.

A Magvető Könyvkiadó 1955-ben Magyar Írók Szövetsége kiadójaként jött létre. Fő feladata a kortárs magyar szépirodalmi alkotások megjelentetése és a klasszikus magyar irodalom publikálása volt, de kezdettől kiadott világirodalmi alkotásokat is. A kiadó alapításával az államszocialista rendszer keretein belül sajátos versenyhelyzet jött létre a Magvető és a hasonló profilú Szépirodalmi Kiadó között. Hamar kialakult, hogy az irodalompolitikai fősodortól eltérő, politikai vagy esztétikai vitákat kiváltó művek inkább a Magvetőnél látnak napvilágot (pl. Fejes Endre: Rozsdatemető, Ottlik Géza: Hajnali háztetők, Sánta Ferenc: Húsz óra). Élete nagy részében magvetős szerző volt Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Ottlik Géza, Orbán Ottó, Örkény István, Szabó Magda és Weöres Sándor is.

A Magvető vezetői és munkatársai. A kiadó alapítója az Írószövetség titkára, Képes Géza költő, műfordító volt, aki Hegedüs Géza íróval együtt vezette a Magvetőt. (A könyvkiadó első kötetein korrektorként dolgozott Pilinszky János is.) Az alapító igazgatónak 1957-ben a forradalom alatti tevékenysége miatt távoznia kellett a kiadó éléről, helyét Vadász Ferenc író vette át. 1961-ben került a kiadó élére Kardos György, aki a katonai hírszerzés ezredeséből lett a Magvető leghosszabb ideig, 25 évig tevékenykedő vezetője. Az ő hivatali idejében lettek a Magvető legfontosabb szerzői Berkesi András, Csurka István, Gyurkó László, Moldova György és Szabó Magda, de számos, máshol publikálási lehetőséggel nem rendelkező fiatal tehetséget is elindított pályáján. Kardost Jovánovics Miklós kritikus, majd Hegedős Mária szerkesztő követték az igazgatói székben.

1993-ban a kiadó kft.-vé alakult, majd a Líra és Lant Kereskedelmi Rt. (ma: Líra Könyv Zrt.) vásárolta meg, azóta a Líra kiadói csoport keretén belül, de önállóan működik. 1995-től 2015-ig Morcsányi Géza dramaturg állt a kiadó élén. A Magvető a Morcsányi-korszakban vált a legmagasabb presztízsű magyar szépirodalmi kiadóvá, itt jelentek meg az ezredforduló legrangosabb magyar szerzőinek művei, köztük az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre kötetei. A kiadó tevékenységét a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 2003-ban, 2006-ban, 2010-ben, 2011-ben és 2013-ban „Az Év Kiadója” címmel díjazta.

A Magvető csapatának legújabb tagja Nyáry Krisztián igazgató, aki 2015. március 6. óta tölti be tisztségét. A kiadó legrégebbi munkatársa Bezúr Györgyi műszaki vezető, aki 1961 óta dolgozik folyamatosan a Magvetőnél.

Sorozatok és példányszámok. A Magvető adta ki a Rakéta Regényújságot és a ra-re sorozatot, amely egy korosztály meghatározó kulturális információforrása volt. Sikeres könyvsorozatai voltak a Világkönyvtár, a Magvető Kiskönyvtár, valamint az elsőkötetes költőket bemutató Új Termés. A Gyorsuló idő című, új szemléletű ismeretterjesztő sorozat mellett a Tények és tanúk memoársorozata is rendkívüli népszerűségre tett szert. 1963-ban indította útjára a kiadó a Szép verseket, amely azóta is a kortárs a líratermés meghatározó éves gyűjteménye, és egyben a legrégebbi folyamatosan megjelenő magyar szépirodalmi könyvsorozat. 1964-től jelenik meg a Magvetőnél a legfontosabb magyar elbeszélések antológiája, a Körkép.

A kiadó alapítása után egy évtized alatt vált az egyik legnagyobb hatású magyar kulturális intézménnyé. 1966-ban már évi kétmillió példány fölött adott ki könyveket, majd hosszú ideig folyamatosan növelni tudta a példányszámot: a legjobb évben, 1981-ben 5,4 millió magvetős könyv talált gazdára. (Ma alig több, összesen 6,4 millió példány a teljes hazai szépirodalmi könyvtermés.)

Szerzők és rekordok. A Magvető legelső szerzői közül sokan ma is alkotnak. A költők közül Juhász Ferenc A virágok hatalma című verseskötetét még az alapítás évében jelentette meg a kiadó. Ugyancsak 1955-ben jelent meg Kaján Tibor karikaturista Kaján rajzok című könyve. A ma is élő prózaírók közül Fejes Endre első elbeszéléskötete, A hazudós 1958-ban jelent meg a Magvetőnél.

Hatvan év alatt mintegy 1200 magyar és külföldi szerző művei jelentek meg a kiadó gondozásában. Jelenleg olyan – olvasók és kritikusok által egyaránt – elismert hazai szerzők műveivel találkozhat a Magvető gondozásában a hazai könyvvásárló, mint Bán Zsófia, Bartis Attila, Bertók László, Bodor Ádám, Boldizsár Ildikó, Centauri, Csabai László, Cserna-Szabó András, Darvasi László, Dragomán György, Erdős Virág, Esterházy Péter, Garaczi László, Grecsó Krisztián, György Péter, Horváth Viktor, Kántor Péter, Kemény István, Kertész Imre, Kovács András Ferenc, Krasznahorkai László, Krusovszky Dénes, Kun Árpád, Lángh Júlia, Mosonyi Aliz, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa, Spiró György, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Szijj Ferenc, Szilasi László, Szilágyi István, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina, Varró Dániel vagy Závada Pál.

Az ő életművük gondozása és kiadása mellett egyenrangúan nagy hangsúlyt kap a pályájuk elején járó tehetségek első műveinek megjelentetése és a továbbiak megalkotásának segítése. Többek között Babiczky Tibor, Bognár Péter, Fehér Renátó, Győrffy Ákos, Kemény Lili, Kiss Noémi, Kiss Tibor Noé, Lakatos István, Maros András, Nagy Koppány Zsolt, Potozky László, Székely Csaba, Szőcs Petra, Tóth Kinga, Totth Benedek könyveinek is a Magvető ad otthont.

A legjobb kortárs szépirodalmi kötetnek járó Aegon Művészeti Díj eddigi kilencéves történetében hét alkalommal magvetős szerző nyerte el az elismerést. Idén hetvenhét szépirodalmi művet jelöltek a tizedik, jubileumi díjra a kiadók. A zsűri döntése alapján tíz szerző művei jutottak tovább a második fordulóba, ezek közül nyolc a Magvetőnél jelent meg.

A Magvető adja ki a legtöbb határon túli magyar szerzőt: Budapest után Kolozsváron született vagy nevelkedett a legtöbb magvetős író. A legrégebbi szerző, akinek teljes életművét kezdetektől a Magvető adja ki, Esterházy Péter. Az írónak összesen 36 könyvét jelentette meg a kiadó az 1976-os Fancsikó és Pintá-tól a most nyomdában lévő, áprilisban megjelenő Az évek iszkolása című interjúkötetig. A Magvető legidősebb aktív szerzője az idén 85 éves Kertész Imre, a legfiatalabb a 22 éves Kemény Lili.