
Cormac McCarthy: Nem vénnek való vidék
Regénysiker és filmsiker! A vadnyugat lidércei kísértenek a vidéken, csak hősök nincsenek már – annál több az áldozat. Halott emberek mindenütt: bűnözők, bűnüldözők és olyanok, aki számára haláluk pillanatában sem adatik meg a felismerés, hogy bármi közük lehetne az eseményekhez. Bell, az öreg seriff utolsó küldetése ez nyomozás, aki a kifordult világban már csak annyit tud biztosan, hogy szereti a feleségét.

Ellenfele, Chigurh, a gyilkológép semmiféle hasonlóságot nem mutat a prófétákkal, mégis prófétai elszántsággal szolgálja a halált. Brutálisan és kevés szóval öl. Ahogy szűkszavúak a rendőrök és a kábítószercsempészek is, akik sorra halnak meg a sivatagban. Az ő háborújúkba – mely rég nem az igazság, a morál és a becsület ege alatt zajlik – keveredik bele egy fiatalember (Moss) vadászat közben, mikor véletlenül bűnözők hulláiba botlik, és annyi pénzbe, amennyivel bármilyen élet mindenestől megváltoztatható. A pénz és az ő nyomába szegődik Chigurh – úgyhogy inkább ez a hajsza forgatja fel végérvényesen az életét. És hogy sikerül-e túlélnie? McCarthynak mindenképp sikerül sokkoló erővel ábrázolni ezt a roncs világot és „hőseinek” sajátosan durva nyelvét.
A szerzőről: Cormac McCarthy a Rhode Island-i Providence-ben született, 1933-ban. Eddig tíz regényt írt; a Nem vénnek való vidék – melyből a Cohen testvérek 2007-ben filmet rendeztek, ami 2008 márciusában kerül a magyar mozikba – a kilencedik a sorban. 1985-ös, legnagyobb visszhangot kiváltó regénye, a Blood Meridian óta Amerika és a világ egyik legfontosabb írójaként tartják számon. Az All the Pretty Horses című regényéért 1992-ben megkapta a National Book Awardot és a National Book Critics Circle Awardot. Legutóbbi művéért – The Road – 2007-ben Pulitzer-díjjal jutalmazták. A Blood Meridianból Riddley Scott készít filmet, melyet 2008-ban mutatnak be az Egyesült Államokban. Részlet a regényből: „Akkor odafordult hozzám és rám nézett. Egyszerre valahogy sokkal idősebbnek látszott. A szeme volt nagyon öreg. Így szólt: azt mondják hogy a vietnami háború tette tönkre ezt az országot. Én sose hittem ebben a mesében. Azelőtt is elég rossz állapotban volt már. Vietnam csak a hab volt a tortán. Üres kézzel küldtük ki őket. Ahhoz képest már az se sokat számított volna ha puskát se adunk nekik. Így nem lehet háborúzni. Isten nélkül nem lehet háborúba menni. Nem tudom mi lesz velünk a következő háborúban. Nem tudom mi lesz.” Fordította: Bart István Terjedelem: 356 oldal Méret: 125 x 197 mm Kötés: keménytábla, védőborító Ára: 2890 Ft ISBN 978 963 14 2622 9
|
 |
|
Fordította: Mesterházi Mónika
Barátság a halál árnyékában
Helen felajánlja a vendégszobáját régi barátjának, Nicolának. Nicola végstádiumú rákbeteg, és nem hajlandó szembenézni a ténnyel, hogy a betegsége visszafordíthatatlan. Mivel nem hisz...
|
|
Jövőkeresés a művészet útján
A felbolydult, napról napra változó világhelyzet Sándor Iván regényének színtere. Alakjainak sorsa, története felidézi a sötét múltat és a bizonytalan jövőt is. Ezt játszatja el a Raktár...
|
|
Fordította: Barabás András
Pulitzer-díjas világsiker
Frank McCourt hatvanhat évesen, nyugdíjas tanárként debütált Angyal a lépcsőn című könyvével, amely azóta valóságos kultkönyv lett. McCourt a világválság sújtotta Brooklynban látja...
|
|
Egy vidéki űrlény Budapesten
Egy fiatal lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Mese ez, vagy valóság? Erdős Virág történetében mindkét lehetőség egyszerre adott. Abszurd, groteszk, vicces és...
|
|