Az amerikai képregényrajongók újra rátaláltak Futakira
Az amerikai szaksajtó dicséri a legújabb minisorozatot, a Severed-et. Futaki első képregényalbumát, a Spirált 2008-ban adta ki a Magvető.
A 27 éves képregényrajzolót első önálló kötete franciaországi megjelenése után ismerte meg a szakma: a Spirál után mutatták be a 2009-es Comic Con-on Robert Vendittinek, aki ekkor már a Villámtolvaj képregény adaptációjának forgatókönyvén dolgozott.A legensárium szerint Vendittit lenyűgözte a magyar alkotó realista , sötét tónusa, és azonnal el is juttatta portfólióját a Marvel kiadót (Pókember, Vasember, X-men) felvásárló Disney Hyperion Books-hoz. Futaki álmodta képregényszóba a Villámtolvajt, ami tavaly ősszel debütált a tengerentúlon és azonnal a bestseller listák élére került. A sikerszériának azonban láthatóan nincs vége: a legújabb, augusztus 2-án megjelent minisorozatot is élteti a szaksajtó. ......................... „Persze egy ilyen képregény a finom grafikán áll vagy bukik, erről pedig Futaki Attila gondoskodik. A jelentek nagy része szöveg nélküli, és nagy mértékben támaszkodik a történetmeséles erejen. A kemény ceruzarajz-stílus klasszikus kinézetet kölcsönöz a képregénynek, és a leszűkített színpaletta mindkét fejezethez tökéletesen illeszkedik, miközben különböző érzelmeket is kelt. Alig várom, hogy lássam, mit fog kihozni ebből, ahogy a történet egyre messzebbre merészkedik.” "Az egyik legjobb dolog a Severed 1-ben Futaki Attila grafikája. Az amerikai képregénybe újonnan érkezett Futaki európai stílusa tökéletesen passzol egy ilyen, főként a karakterekre és a hangulatokra koncentráló képregényre. 1916-ban kemény volt az élet, főleg a hobók és a kóborló sorozatgyilkosok számára, és ez a kemény élet ki is ül a szereplők arcára. Arcuk barázdálódott, viharverte, egész történeteket mesélnek. Futaki fantasztikus munkát végzett a hosszú bevezető képsorokon is, amelyek meghatározzák és életre hívják a történet környezetét. Egy történelmi képregény sokszor olyan tud lenni, mint egy idegen világ – a szereplők olyan környezetben találják magukat, amely egyszerre idegen és ismerősen hasonlatos a hétköznapjainkhoz, és ez eleve még érdekesebbé teszi a történetet.” „Persze sokat segít, hogy Futaki Attila illusztrálja a történetet. Fantasztikus szekvenciális történetmesélés, a paneleket nem terhelik túl a részletek, a színezés egy korhű hangulatot teremt, ami valóságszerűbbé teszi a képi világot. Az egyedi beállítások moziszerű kinézetet adnak a képregénynek, és magamban már el is kezdtem a visszaszámlálást a bejelentés előtt, miszerint valaki opciót vett a megfilmesítésére. Igazán csodálatos munka.” „Ez részben a történeten múlik, de a többi Futaki Attila csodálatosan összetett de megdöbbentően ijesztő rajzainak köszönhető.” „Persze ha a grafika olyan gyönyörű, mint Futaki Attiláé, az ember elgondolkodik, hogy mi húzódik meg a felszín alatt. Azonnal feltűnik a határozott vonalvezetés és a a képeség a világ realizmusának az ábrázolása anélkül, hogy ez a történetmesélés rovására menne. Van valami festői minőség a képregény rajzolásában és színezésében, amely helyenként szinte Norman Rockwell esztétikáját idézi. Nyilvánvalóan képszerű világot akar láttatni, aminek köszönhetően egyes jelenetek és karakterek gonoszsága még erősebben sokkol. Mister Portert egy sötétebb, vázlatosabb stílusban rajzolta, mint a többi karaktert: nem sokkal, csak épp annyival, hogy ez feltűnjön."
Forrás: kepregeny.blog.hu
|
|