Meg kellene tanulni olvasni!
Az Európai Bizottság felmérése szerint az Unióban minden ötödik tizenöt éves nem tud rendesen olvasni. Spiró Györgyöt faggatta a SzegedCafe.

Ezt sokan az internet hatásának tulajdonítják, mivel hozzászokunk a felületes és gyors olvasáshoz, amivel egyre távolabb is kerülünk az irodalomtól. Spiró György a Somogyi-könyvtár meghívására érkezett Szegedre. Néhány éve reflektorfénybe került, mert középszintű érettségi tétel volt, – bár ő maga sosem akart az lenni. A telt házas közönségtalálkozó előtt vele beszélgettünk a helyzetről.

Spiró György.

- Ön szerint mi lesz az irodalommal a digitális kultúra világában? Temethetjük a könyvet?

- Nyilván meséket írni meg olvasni fognak az emberek. Azt hogy milyen műfajban, azt nem tudom. Három éve voltam Kínában egy magyar író delegációval, és az ottani írók azt mondták, hogy a kínai irodalom legújabb és legnépszerűbb műfaja a film. Talán itthon is át kellene konvertálni filmre mindazt, ami eddig irodalom volt, és abban kellene gondolkodni amiben el lehet jutni a tömegekhez.

- Korábban azt nyilatkozta, hogy az emberek már nem néznek filmet sem, csak a YouTube-ot.

- Magyarországon. Ezt nagyon rosszul csináltunk, mert eladtuk a teljes filmterjesztést a külföldieknek. Így persze, hogy nem terjesztik a filmjeinket. A lengyelek például nem adták el, és az ottani mozik annyira népszerűek is hazájukban, mint az amerikai szuperprodukciók. Itthon csak néhány százan nézik meg a magyar filmeket, ami így nem jó. Ezt vissza lehetne csinálni, csak akarat kellene hozzá.

- Az audiovizuális korszakot tehát nem érzi fenyegetőnek?

- Kultúra az mindig lesz. Maximum az írásbeliség máshogy fog alakulni. Ezt elő is lehetne segíteni. Na persze nagyon jó lenne, ha a gyerekeket megtanítanák tisztességesen írni olvasni, de nem ez történik sem az országban, sem külföldön. Világjelenség, hogy baj van az olvasni tudással.

- Sokan ezt az internetnek vagy a digitális korszaknak tulajdonítják.

- Nem biztos, hogy ezt az internet okozza. Tudtommal ezt még senki nem bizonyította be. Elvégre a gyerekek az interneten is tudnak olvasni, és olvasnak is, csak másféle szövegeket.

"Meg kell tanulni olvasni."

- Van egy 21 éves lánya. Ezt az ő példáján is látja?

- Igen, például a lányom nemzedéke mindenféle regényeket is olvas az interneten, tehát ez nincs kizárva. De az, hogy nem tanítják meg tisztességesen írni, olvasni a gyerekeket, valamiféle nagy válságot eredményez. Valószínűleg annyira lecsökkent a tanítás presztízse, és a tudás tekintélye, hogy ez annak a következménye és nem az interneté. Az internetet semleges eszköznek látom.

- Mit javasolna a fiataloknak, mit olvassanak?

- Klasszikusokat, amik baromi jók tudnak lenni, csak meg kéne őket válogatni. Éppen ebben lenne az irodalomtanítás fő eszköze, hogy olyan műveket adni a gyerekek kezébe, amit örömmel el tudnak olvasni és ne kelljen silabizálniuk hülye szövegeket, aminek a felét nem értik. Mi annak idején Monte Cristo grófját, meg Verne Gyulát, meg Jókait olvastunk, és marha jó volt. Ma már nehéz nyelvileg, de hát akkor olyat kell adni a kezükbe, amit megértenek, vagy tessék újrafordítani ezeket.

- Mit olvas épp?

- Ljudmila Ulickaja Imágó című regényét. De sokat olvasok, érdekel mit írnak a kollégák, mit gondolnak a világról.

Spiró György és Ilia Mihály.

- A Somogyi-könyvtárban legújabb könyvéről beszélgetnek majd Ilia Mihály irodalomtörténésszel. Különleges kapcsolat van kettejük között.

- Én nagyon tisztelem és szeretem Ilia professzort. Ez onnan ered, hogy a hetvenes években én dolgoztam a Tiszatáj című lapnak, aminek ő volt akkor a főszerkesztője. Nagyon érdekes, színvonalas folyóirat volt, és kelet-európai irodalmakról írtam ismertetéseket. Azóta tart ez a kapcsolat. Ugyan ritkán találkozunk, de az interneten is szoktuk a kapcsolatot tartani.

 Forrás: szegedcafe.hu

Új történetek napjainkról
Talányos történetek. Tóth Krisztina új kötete az elmúlt években született elbeszéléseit és tárcanovelláit tartalmazza - egy repülő légörvénybe kerül, egy idős asszony a gyógytornásznál...
Egy nagymama legendás élete
Milbacher Róbert új regénye egy mára nyomtalanul eltűnt szlavóniai telepes falu krónikája, amely egyben az elbeszélő itt született nagyanyjának küzdelmes élettörténetét is megörökíti....
Új történetek napjainkról
Talányos történetek. Tóth Krisztina új kötete az elmúlt években született elbeszéléseit és tárcanovelláit tartalmazza - egy repülő légörvénybe kerül, egy idős asszony a gyógytornásznál...
Fordította: Kiss Ilona
Önéletrajzi írások
Ljudmila Ulickaja 2019 végén kezdte írni személyes, mégsem csupán privát naplójegyzeteit: rövid költői szövegekben idézi fel élete néhány fontos szereplőjét, helyszínét, eseményét....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ