Megjelenés ideje: 1988-01-01

ISBN: 9789631421910

ISBN 10: 9631421910

400 oldal

Ára: 1890 Ft

A kudarc több kudarcról szól egyszerre, de egyik sem
jelent sikertelenséget.Valaki arról ír: képtelen
arra,
hogy írjon, pedig mindenképpen alkotnia kell, mert
semmi máshoz nem ért. Ez az írásképtelenség egyben
keresgélés, elmosódik a valóság és teremtett világ
közötti egyértelműnek gondolt határ, és közben
A
kudarc írója megtalálja egy már korábban elkezdett
regényét: feloldódik hát a kudarc elsõ köre. A
második
kör újabb pokoljárás: tíz év kellett egy korábbi
regény megírásához, amely aztán évekig nem
jelenhetett
meg - és ez a könyv nem más, mint a Sorstalanság.
Paradox módon Kertész Imre a visszautasítást nem
tekinti kudarcnak, mert a regény éppen azáltal kelt
életre, hogy mások is elolvasták, véleményt formáltak
róla, vagyis az írás végérvényesen elszakadt
alkotójától, immár valósággá vált.A fiók aljáról
elõkerült regény Köves nevű főhőse, külföldről
megérkezve kafkai szituációban találja magát, egy
ismerős helyen és időben: az ötvenes
évek
Magyarországának poklában. Eleinte idegenül,
később
azonban egyre otthonosabban mozog ebben az abszurd
világban, bár inkább csak hagyja, hogy magukkal
sodorják az események. Találkozik egy íróval, aki
csak
megkezdeni és befejezni képes egy írását, de képtelen
kitölteni a kezdet és vég közötti űrt, amire
végül is
Köves vállalkozik: egyszerre zárul hát le az összes
megírt és megírhatatlan, valóságos és képzeletbeli
regény, és A kudarccal tekinthetjük csak végleg
befejezettnek a Sorstalanságot is.`Miért tarom
Kertész
Imrét jelentős, nagy írónak? Mert vállalja
annak
kockázatát, hogy akár mindenkinek a véleményével
szembeszegüljön. Bármiről írjon is - a
szabadságról, a
személyiségről, a világ
képtelenségéről, a boldogság
útvesztőiről, a halálról vagy
transzcendenciáról -,
bámulatos képességgel tudja kiverekedni magát a
megcsontosodott közfelfogás kelepcéibõl.
Ahelyett,
hogy kielégítené az elvárásokat, olyan
gondolatmenetekre és kijelentésekre ragadtatja magát,
melyek, bátran merem állítani, titokban megütközést
és
döbbenetet váltanak ki.` (Földényi F. László)