Shakespeare mai nyelven szól
Ha Shakespeare, akkor dráma. De vajon melyik az igazi: Arany János gyönyörűen cizellált mondatai, vagy Nádasdy Ádám valós tartalmú műfordítása?
William Shakespeare nevét mindenki ismeri széles e világon. Műveivel együtt növünk fel, és éveink számával (jó esetben) egyre jobban magunkévá tudjuk tenni drámáit, vígjátékait vagy szonettjeit. Shakespeare különleges figurája az irodalomtörténetnek; nincs is, van is. Az őt körülvevő mítoszok és romantikus történetek hada egyaránt kihat írásai értelmezésére és fordításaira. Ami már csak azért is előfordulhat, mert a jó öreg drámaíró rest volt, és nem jeleskedett műveinek rendszerezésében, lejegyzésében. Így a legtöbb írásának eredeti szövege nem pontosan ismert.
Nádasdy Ádám egyetemi tanár, nyelvész, költő, műfordító Shakespeare-fordításait tartalmazó kötetben a Hamlet, a Szentivánéji álom és a Lear király kapott helyet. Az újrafordításokat az irodalomtudomány új felfedezései mellett az is indokolta, hogy Arany János és Vörösmarty Mihály szövegei számos olyan fordulatot tartalmaznak, amelyek a mai fiatalok számára már nem érthetőek.
Tovább a teljes cikkhez!
Kibelbeck Mara
Forrás: Cultura.hu (2012.12.04.)
2012-12-05 09:15:53
|
|
|
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
|
|
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
|
|
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
|
|
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
|
|