Dragomán György regényét ajánlja a New York Times

A napilap kritikusa szerint Dragomán prózája szikrázó és akrobatikus. A Fehér Királyt több mint 20 nyelvre fordították már le.

Dragomán György "sötéten szép" regénye, A Fehér Király azt ábrázolja, milyen volt a totalitárius Romániában felnőni - írta a The New York Times címá amerikai napilap hétvégi könyves melléklete.

A szerző kegyetlen portrét rajzol az életről egy totalitárius társadalomban; regénye egyszerre brutális és lefegyverzően gyöngéd - olvasható a rangos The New York Times Book Review-ban.

Emil Cioran filozófus Történelem és utópia című könyvében azt a kérdést feszegeti, hogy utópiát vagy apokalipszist könnyebb teremteni? Dragomán György válasza erre az, hogy az utópia létrehozza saját poklát.

"Prózája szikrázó és akrobatikus" - fogalmaz a napilap kritikusa, aki szerint a szokványos központozást figyelmen kívül hagyó terebélyes nyelvezet a kimerültség és őrület hangulatát tükrözve remekül átadja a főszereplő, a 11 éves Djata gondolatait. A 34 éves író Kelet-Európa múltjának szemléléséhez friss nézőpontot kínál; Dragomán György a Berlini fal leomlásakor hagyta maga mögött gyerekkorát és vált szabad felnőtté.

A József Attila-díjas alkotó regényét néhány hete a The Washington Post is olvasói figyelmébe ajánlotta. A Fehér Királyt több mint 20 nyelvre lefordították; az író saját, 80-as évekbeli élményei alapján írta a benne szereplő történeteket. Az angol fordítás Paul Olchváry munkája, a regényt a Houghton Mifflin kiadó gondozta.

Forrás: index

2008-06-30 11:27:08
A filozófus eddig ismeretlen arca
Ancsel Éva, a neves filozófus, legendás tanáregyéniség 1989-1990-ben magnóra mondta az életét lányának, Gimes Katalinnak. A beszélgetések rendszertelenül folytak, s céljukról - mintegy...
Fordította: Pék Zoltán
Londoni nyarak sok zenével és fűszerrel
A fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzőjének regényében egy ghánai fiú felnövéstörténetét követhetjük végig délkelet-Londonban. Miután nem jut be az áhított zeneművészeti...
Fordította: Kúnos László
A halhatatlanság ára
Hajnalcsillag-sorozatának második kötetében Karl Ove Knausgard ezúttal két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili atomkatasztrófa évében játszódik, és egy Syvert...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ