Teljessé vált McCarthy Határvidék-trilógiája (Prae.hu)
(kiadvány: A síkság városai)
Megjelent magyarul Cormac McCarthy Határvidék-trilógiájának befejező kötete. A síkság városai című könyvben a legfontosabb amerikai írók között emlegetett szerző egybefonta az első két kötet főhőseinek sztoriját.
 
"Az Egyesült Államok déli államaiban, illetve Mexikóban az 1940-es, 1950-es években játszódó trilógia a harmadik résszel válik szerves egységgé. Az első kötetben, a Vad lovakban megismert cowboy, John Grandy Cole és a második epizódban, az Átkelésben megismert Billy Parham élettörténete fonódik egybe" - mondta A síkság városai című, a Magvető kiadó gondozásában megjelent kötet szerkesztője, Turi Tímea az MTI-nek.   

A regényben minden benne van, ami Cormac McCarthy stíluselemei közé tartozik; elemi erejű szöveg, amely egyszerre realista és mégis jelképes - hangsúlyozta a szerkesztő, hozzátéve, hogy a kötetet a sokszor megjelenő kegyetlenség és a kevés párbeszéd is jellemzi. Műfajában keveredik a rá jellemző déli gótikus és a nyugati (western) hangulat; a poszt-apokaliptikus világ, ami például a 2006-ban megjelent Az út című regényének fő vonala, itt kevésbé van jelen.

Mint Turi Tímea megjegyezte, a trilógia harmadik kötete önmagában is megáll a lábán, és ha valaki eddig nem ismerte McCarthy műveit, akár itt is elkezdheti a bekapcsolódást. Kiemelte: A síkság városaiban benne van az a radikalitás, erőteljesség, illetve az erőszak ábrázolása, amely McCarthyt elsősorban ismertté tette, ugyanakkor a történetnek létezik egy olyan lírai vetülete, amely az egészen egyszerű, azonosuló, belefeledkező olvasásnak is teret ad.

"A vadnyugat alkonya elevenedik meg a történetben. McCarthyé nyomasztó világ, de azt olyan veretes nyelven, stílussal írja meg, hogy még a legnyomasztóbb téma is átlelkesül" - mondta a szerkesztő.

A most 81 éves McCarthy élete tekintélyes részét az Egyesült Államok déli államaiban, Tennessee-ben, Texasban élte le, jelenleg is Új-Mexikó államban lakik. "A Határvidék-trilógia tudatos szerkesztés eredménye, nagyon alapos történeti, társadalomtudományi kutatómunka van mögötte. A kilencvenes években jelent meg angolul, és az amerikai irodalom csúcsteljesítményének tekinthetjük. A helyszínnek, a mexikói határnak és vidékének metaforikus jelentése is van, egyfajta pokoljárásként, alászállásként, különböző világok találkozásaként is értelmezhető".

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás:  Prae.hu, 2014. december 1.

2014-12-01 13:31:21
Történetek a szabadságról
Dragomán György sok év terméséből válogatta az Igazat kérdezni nyolcvanöt történetét. Vakmerő gyerekek, különös anyák és eltűnő apák, fergeteges energiájú nagymamák és nagyapák...
Szabó T. Anna szenvedélyes olvasó, az írott szó átjárja a mindennapjait. Új könyvében az élet elválaszthatatlan a művészettől, a személyesség az irodalomtól és a történelmi tapasztalattól....
Történetek a szabadságról
Dragomán György sok év terméséből válogatta az Igazat kérdezni nyolcvanöt történetét. Vakmerő gyerekek, különös anyák és eltűnő apák, fergeteges energiájú nagymamák és nagyapák...
Önportré és vallomás
,,Ebben a könyvben oda is nézek, ahol az látszik, ami nincs már, mert elmúlt, de van, mert emlékszem rá." Mácsai Pál önéletrajzi könyve számvetés,visszatekintés, emlékpróba. Portré. A...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ