Teljessé vált McCarthy Határvidék-trilógiája (Prae.hu)
(kiadvány: A síkság városai)
Megjelent magyarul Cormac McCarthy Határvidék-trilógiájának befejező kötete. A síkság városai című könyvben a legfontosabb amerikai írók között emlegetett szerző egybefonta az első két kötet főhőseinek sztoriját.
 
"Az Egyesült Államok déli államaiban, illetve Mexikóban az 1940-es, 1950-es években játszódó trilógia a harmadik résszel válik szerves egységgé. Az első kötetben, a Vad lovakban megismert cowboy, John Grandy Cole és a második epizódban, az Átkelésben megismert Billy Parham élettörténete fonódik egybe" - mondta A síkság városai című, a Magvető kiadó gondozásában megjelent kötet szerkesztője, Turi Tímea az MTI-nek.   

A regényben minden benne van, ami Cormac McCarthy stíluselemei közé tartozik; elemi erejű szöveg, amely egyszerre realista és mégis jelképes - hangsúlyozta a szerkesztő, hozzátéve, hogy a kötetet a sokszor megjelenő kegyetlenség és a kevés párbeszéd is jellemzi. Műfajában keveredik a rá jellemző déli gótikus és a nyugati (western) hangulat; a poszt-apokaliptikus világ, ami például a 2006-ban megjelent Az út című regényének fő vonala, itt kevésbé van jelen.

Mint Turi Tímea megjegyezte, a trilógia harmadik kötete önmagában is megáll a lábán, és ha valaki eddig nem ismerte McCarthy műveit, akár itt is elkezdheti a bekapcsolódást. Kiemelte: A síkság városaiban benne van az a radikalitás, erőteljesség, illetve az erőszak ábrázolása, amely McCarthyt elsősorban ismertté tette, ugyanakkor a történetnek létezik egy olyan lírai vetülete, amely az egészen egyszerű, azonosuló, belefeledkező olvasásnak is teret ad.

"A vadnyugat alkonya elevenedik meg a történetben. McCarthyé nyomasztó világ, de azt olyan veretes nyelven, stílussal írja meg, hogy még a legnyomasztóbb téma is átlelkesül" - mondta a szerkesztő.

A most 81 éves McCarthy élete tekintélyes részét az Egyesült Államok déli államaiban, Tennessee-ben, Texasban élte le, jelenleg is Új-Mexikó államban lakik. "A Határvidék-trilógia tudatos szerkesztés eredménye, nagyon alapos történeti, társadalomtudományi kutatómunka van mögötte. A kilencvenes években jelent meg angolul, és az amerikai irodalom csúcsteljesítményének tekinthetjük. A helyszínnek, a mexikói határnak és vidékének metaforikus jelentése is van, egyfajta pokoljárásként, alászállásként, különböző világok találkozásaként is értelmezhető".

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás:  Prae.hu, 2014. december 1.

2014-12-01 13:31:21
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ