A szabadság mágiája (Prae.hu)
(kiadvány: Máglya)
Dragomán Györgyöt évek óta a személyes emberi sors és a történelmi folyamatok között feszülő ellentétek és összefüggések foglalkoztatják. A nagy sikert megélt A fehér király után kilenc évvel megjelent új könyve, a Máglya már nem a diktatórikus rendszer embereket megalázó és személyes sorsokat eltörlő mechanizmusát, hanem az átmenetet ábrázolja. Azt a mágikus pillanatot ragadja meg, amikor egy történelmi változásból még bármi lehet, amikor a szabadság mámorából az emberek még bárhol felébredhetnek, és bárhova juthatnak, vagyis, amikor még minden lehetséges.

A történet egyszerű, kristálytiszta, és parabolisztikus jelleggel is rendelkezik. A regény elbeszélője a tizennégy éves Emma, akinek a szemén keresztül látjuk az őt meghatározó és körülötte zajló eseményeket. Élete olyan átmeneti állapotba kerül, mint maga a rendszer, vagyis mind a ketten elvesztik a szüleiket, és a traumából próbálják önmagukat felépíteni. A Máglya azért kap parabolisztikus színezetet, mert az egyéni sík, Emma szüleinek a halála, illetve a múlt keresése, kiszélesedik a társadalmi horizontra. Bár valóban mindent Emma szemén keresztül látunk, a regény nem marad végig egyszólamú. Emma elbeszélésébe beékelődik a nagymama szólama, aki az unokájának meséli el a saját történetét, a zsidóüldözéstől kezdődően, Auschwitz-on át, egészen a lányával való összeveszésig. A Nagymama mindent megpróbál átadni az unokájának, hogy a múlt ismerete révén megkönnyítse a traumafeldolgozást és segítsen neki összerakni a saját szubjektumát. Miközben a rendszerváltó események zajlanak, mindenkinek a saját lelkiismeretével kellene küzdenie, és felvállalnia a saját felelősségét, viszont a szereplők mindent elhallgatnak, az előző rendszerről, a rendszerváltó szabadságharcról, a főtéri lövöldözésekről, és a besúgók listájának a hollétéről. Senki sem próbálja megérteni a cselekedetét és a múltjában bekövetkezett tragédiák és szörnyűségek okait, hanem kényszeres cselekvésekbe, hazugságokba és önbecsapások sorozatába menekülnek. Ezért hiányoznak a regényből a konkrétumok, mindenről csak szilánkokat és részleteket tudunk meg, a negyvenkettő, sokszor életképszerű fejezetből.

A szilánkosság a regény motívumkészletének egyik fontos eleme. A Nagymama a Nagypapával együtt rakta össze az eltört kancsót, és Emma is összerakja a nagypapa eltépett üzenetét. A darabok összerakással mindig kiderül az igazság és meggyógyulnak a múlttól vérző sebek. Dragomán Györgyre nagyon is jellemző, mágikus-realisztikus motívumokkal telített a regény: a vér, a róka, a homok, a liszt és a hangyák, egytől egyig a regény struktúráját képezik, s kötődnek a szorongás, elfojtás, félelem, harag fogalmaihoz is.

A tizennégy éves Emma a felnőtt- és a gyermekkor között helyezkedik el, így nemcsak a szülei elvesztése okán kerül egzisztenciális határhelyzetbe, hanem az életkora miatt is. Kezdetben a nézőpontja naiv és szemlélődő jellegű, mondhatni érzéki, a történet végére azonban önmaga tudatára ébred. A katartikus befejezésében Emma eggyé válik az áldozatokkal, a nagymamájával és a halott anyjával, és feloldja magában a megrázkódtatásait. A gyász és a fájdalom a szabadság mámorába szublimálódik, egy olyan állapotba, ahol már nem létezik a félelem és a gyermeki szorongás, csak a nagyon is tudatos, precíz és minden tehertől, de legfőképp gyűlölettől mentes cselekedet. A hagyományunk – bármenyire is legyen negatív, szégyen, szörnyűséges vagy persze pozitív, szép – beépítése, egyben mindig a bűntudat feloldása. A hagyomány ugyanakkor útkeresés is, amelynek nagyon szép szimbóluma, Emma tájfutó edzése, ahol saját belső érzékére hallgatva mindig tudja, hogy merre kell mennie, hogy megtalálja az elérni kívánt célpontokat.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Mészáros Csaba, Prae.hu, 2015. február 2.

2015-02-02 17:24:04
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ