Ki vagyok én? – Dragomán György múltbéli nyomozása mágia és valóság határán (Könyvhét)
(kiadvány: Máglya)

Első két regényében, A fehér királyban, illetve A pusztítás könyvében a hatalom és a diktatúra szerkezete érdekelte, A máglyában a szabadság működését kutatja. Vajon lehetséges-e a múlt feltárása, a múlttal való szembesülés és az igazság megismerése. Kilenc év telt el az első könyv óta.  Időközben párhuzamosan írt regényt, novelláskötetet, sokat fordított és készül egy gyerekkönyvvel is.

- Könyved vélhetően a romániai forradalom után játszódik. Meghal a diktátor, letépik a képét a falakról, eltűntetik a kommunista jelvényeket, új korszak kezdődik. Ahogy az nálad már megszokott, nincs felfedve, hol játszódik a történet sem földrajzilag, sem időben.

- Nem szoktam tiltakozni a beazonosítás ellen, de mindig elmondom, hogy az a hely, ahol A fehér király és ez a könyv is játszódik, nem teljesen azonos Erdéllyel. Hasonlít rá erősen, de mégsem az. Abban a viharos időszakban játszódik, amikor a diktatúrának vége van ugyan, de nem lehet tudni, mi jön azután. Lesz-e szabadság, s ha igen, tudnak-e élni vele.

- Női főszereplőt választottál, az ő szemén keresztül látunk egy 20. századi történelmi tablót, és bepillantunk egy család történetébe, ami tele van titkokkal. Egy világba, ahol semmi sem az, aminek látszik.

- A kert volt a kezdőkép. Nagymamámnak volt ilyen kertje, erősen élt bennem az emléke. A lány hangja is régóta élt a fejemben. Már A fehér királyban terveztem, hogy több hangon szólalok meg, de végül nem fért bele a könyv szerkezetébe. Annával, a feleségemmel beszélgettem erről a fejemben élő hangról, és együtt jöttünk rá, hogy egy lányról van szó. Persze ez a lány is én vagyok. Gyorsan megtaláltam a nevét is: Emma. Már kész volt a regény, amikor valaki emlékeztetett, hogy Bovaryné is Emma. Esküszöm, erre nem is gondoltam írás közben. De jól esik kimondani, hogy „Emma én vagyok”!, Annyira erős figurává vált, ahogy a regény írta önmagát, hogy valósággal beleszerettem. Írás közben nem tudom még, miként alakul a szereplőm sorsa, nem gondolkozom rajta előre, nem vagyok módszeres és eltökélt, hagyom, hogy működjön a világ.

- Főhősöd többszörösen átmeneti korban él. A diktatúrából egy szabad világba kerül, az emberi életben a gyerekkorból a felnőttkorba, megismerkedik saját nőiességével, átéli az első szerelmet, megtapasztalja, mit jelent szabadnak lenni.

- A feleségemmel nagyon régóta élünk együtt, 16 éves voltam, amikor megismertem. Sokat tanultam tőle arról, milyen egy kamasz lány. Ha nem olvastam volna a kamaszkori verseit, ha nem ismertem volna őt ilyen korán, nem biztos, hogy ilyennek látom a főhősömet.

- Éppen Annának, a feleségednek ajánlod a könyvet.

- Kicsit az övé is. Anna a szerkesztőm és legfőbb bírálóm, ő adta több könyvem címét is. Nagyon hamar rátapint a lényegre, de nem is látná át a munkámat más, hiszen nem lineárisan írok. Eddigi három regényem közül az elsőt, A pusztítás könyvét, apámnak, a másodikat anyámnak, a harmadikat Annának ajánlottam. Számomra így volt logikus. Az első könyvem erősen az apámról (is) szólt, a másodikban benne volt az anyaképem, a harmadikban pedig ott van Anna.

- Úgy tudom, a Máglya egy trilógia része.

- Mindig is úgy gondoltam, hogy nekem a régi életemről, a diktatúráról, ha úgy tetszik, egy fiktív Erdélyről, három könyvet kell megírnom. Első volt A fehér király, a második a mostani könyv, és már készül a harmadik is. Akkor befejezem ezt a témát, és talán szabadulni tudok ettől a világtól.

[...]

A teljes interjú itt olvasható »


Forrás: Szénási Zsófia, Könyv7.hu, 2015. január 15.

Az interjú megjelent a Könyvhét 2014/3. számában.

2015-01-15 14:57:22
Fordította: Morcsányi Júlia
Lázálom az újrakezdésről
Patricia Lockwood maximalista regénye provokatívan, élesen és nagyon viccesen mesél az újrakezdés privilégiumáról. Író narrátora egy hosszan elhúzódó betegség furcsa és kevésbé furcsa...
Nem forradalmi versek
Még sosem volt ilyen vidám az illúzióvesztés, mint Vida Kamilla verseskötetének lapjain! Aki ezekben a szövegekben beszél, már nem pályakezdő, de még nem középkorú: tudja, hogy amit másokon...
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
Történetek mindennapi rejtélyekről
Az emlékezés és a felejtés között bolyonganak Krusovszky Dénes novelláinak szereplői. Egy férfi elkíséri idős édesapját egy testépítő versenyre. Egy társasutazás meglepő fordulatot...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ