Jön a muszlim Európa – részletek Houellebecq új könyvéből (Vs.hu)
(kiadvány: Behódolás)

Áprilisban magyarul is megjelenik Michel Houellebecq nagy vihart kavart új könyve, a Behódolás. A kritikusai szerint iszlámellenes regény januári francia, majd olasz és német megjelenése óta három európai országban szerepel a listavezető könyvek között. A kötet magyar fordítója, Tótfalusi Ágnes részleteket mutatott nekünk a regényből, és azt is elmondta, hogy miért a szex és a nők a mindene a terrortámadásokat és iszlám Európát jövendölő írónak.

A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt januári mészárlás óta Michel Houellebecq francia író minden könyvével kapcsolatos promóciótól elzárkózik. A francia szatirikus lap munkatársai elleni merényletben közeli barátja és kritikusa, Bernard Maris is meghalt. Nem tisztázott, hogy volt-e kapcsolat a terrortámadás és Houellebecq új könyve között, de tény, hogy aznap éppen az író karikatúrájával a címlapon jelent meg az újság. A terrortámadás napján könyvesboltokba kerülő regényből pedig már megjelenése előtt is kiszivárogtak részletek az interneten. Valószínűleg nem segít a sokszor rasszistának, xenofóbnak és nőgyűlölőnek bélyegzett írón az sem, hogy évekkel ezelőtt a leghülyébb vallásnak nevezte az iszlámot. Ezért a kijelentéséért 2002-ben bíróság elé kellett állnia, de a szólásszabadságra hivatkozva felmentették.

Michel Houellebecq, Charlie Hebdo címlap

Michel Houllebecq a Charlie Hebdo címlapján

„Nem csodálkoznék, ha ezért a regényért baloldali iszlám értelmiségiek elharapnák a torkát, de szerintem akkor sem iszlámellenes a könyv. Ha nagyon be kell kategorizálni, akkor inkább egy katolikus könyv lett szerintem, mert bár a főhős ateista, mindvégig keres valamit, próbál kapcsolatba lépni a transzcendenssel, és a regény csúcspontja egy keresztény zarándokhelyen tett látogatás. Azt viszont fel lehet neki róni – ha egyáltalán bármit számon lehet kérni egy kitalált történeten –, hogy nagyon leegyszerűsítve mutatja be az iszlámot” – mondja nekünk Tótfalusi Ágnes, a regény magyar fordítója.

A könyvben a női oktatókat kirúgják az egyetemről, a diáklányoknak burkában kell járniuk, bevezetik a többnejűséget és a főhősnek is át kell térnie az iszlám hitre, ha oktatóként akar tovább dolgozni. Az iszlám, Houellebecq elmélete szerint, a demográfiával győz majd Európa felett. Mivel az európaiak felrúgták a hagyományos értékrendet – nem vállalnak elég gyereket, elhanyagolják a családot –, szükségük van valamiféle új iránymutatásra. „Ezek nyilván írói túlzások, de hát ezek nélkül meg nincsen szépirodalom. Aki mindenáron politikai korrektséget akar számon kérni egy regényen, az olvasson inkább politikai tanulmányt” – teszi hozzá Tótfalusi.

A család, a hagyományos erkölcs, tehát tulajdonképpen a patriarchátus értékeinek megóvása terén valóságos sugárút nyílt előtte, ahol a hagyományos jobboldal nem indulhatott el, a Nemzeti Front pedig még annyira sem, mert azt kockáztatták volna, hogy reakciósnak, sőt fasisztának kiáltják ki őket az utolsó hatvannyolcasok, a haladáspártiság döglődő múmiái, akik szociológiai értelemben már kivéreztek, de behúzódtak a média fellegvárába, onnan szórják átkaikat a korszak bajaira, és az országban eluralkodó undorító állapotokra.

részlet a Behódolásból

A történet főhőse egy középkorú, sikeres egyetemi oktató, aki J. K. Huysmans életének és írói munkásságának szentelte az életét. Ezen kívül csak egy szenvedélye van: a szex. Mirelit kaják és alkohol társaságában töltött estéibe csak a szemeszterenként váltogatott női tanítványainak látogatásai visznek némi színt.
"Egy férfi szerelme nem más, mint a kapott gyönyörért való hála, és soha senki nem adott nekem annyi gyönyört, mint Myriam…És nekem még mindig nem volt kedvem hozzá, hogy gyereket csináljak Myriamnak, megosztozzunk a feladatokon, és vásároljak egy babahordozó kosarat. Még dugni sem volt kedvem, vagyis egy kicsit volt kedvem a dugáshoz, de ugyanakkor egy kicsit a meghaláshoz is…"

A politika mindaddig nem izgatja, amíg nem fenyeget a közvetlen veszély, hogy a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front nyeri a választásokat. És amíg aktuális szerelme, Myriam be nem jelenti neki, hogy a szélsőjobb hatalomátvétele elől Izraelbe menekül a szüleivel. Miután az első fordulót a szélsőjobb nyeri, a második legtöbb szavazatot kapott Muzulmán Testvériség nevű iszlám párt koalícióra lép a szocialistákkal, hogy megnyerhessék az utolsó fordulót. Közben Párizsban polgárháborús helyzet alakul ki, utcai harcokkal, gyújtogatásokkal. A könyv főhőse is vidéken húzódik meg egy ideig. Visszatérve Párizsba elbocsájtó levél fogadja az egyetemtől, ahol oktatott. Női kollégáit kirúgták, a diáklányoknak bevezették a burka kötelező viselését, őt pedig egy magas összeggel nyugdíjazták. Anyagi gondjai ezután nem lennének, mégsem találja a helyét új életében.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szandtner Veronika, Vs.hu, 2015. április 10.


2015-04-10 17:45:44
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ