Boldog öregekről (Prae.hu)
Elsőre minden más eszembe jutna az öregekről csak a boldogság nem. Pedig ez a válogatás olyan meséket gyűjt egybe, amelyek arról tanúskodnak, milyen utakon-módokon érhető el a boldog öregkor. Felnőtteknek készült a válogatás, de gyerekeknek is felolvashatunk a könyvből, hiszen mesék ezek a javából.

Idős, koros, öreg, agg, aggastyán, szépkorú, érett – mindegy, hogy hívjuk őket, egy közös, a fiatalabbak úgy érzik, mintha mindannyian egy másik bolygón élnének. A környezetünkben élő öregeken látjuk, hogyan lehet vagy hogyan nem lenne jó megöregedni. A kötetben található mesék egyik célja a szerkesztő szerint az, hogy még „időben” figyelmeztessen arra a felelősségre, ami az embert terheli saját jövőjét illetően.

A Mesék boldog öregekről válogatással az idősek iránti tiszteletét szerette volna kifejezni Boldizsár Ildikó, mesekutató. Az utóbbi időben sok öregeket érintő tiszteletlenséggel találkozott, és felmerült benne a kérdés: biztos így kell lennie? Ez az élmény késztette arra, hogy megnézze, mit mondanak a mesék az öregekről. Hogyan lehet szépen megöregedni? Mit üzennek, hogyan bánhatunk az idős emberekkel? A könyvbemutatón elmesélte, ez volt a legszomorúbb munkája életében, mert mesegyűjtés közben látta, milyen hozzáállások lehetségesek az öregekkel kapcsolatban és ahhoz képest mi a helyzet. Először összeírta, általában mit gondolunk az idősekről, hogyan állunk hozzájuk, milyenek ők, milyen gondjaik, problémáik vannak, mitől félnek, minek örülnek, tudnak-e örülni, látják-e magukat öregségükben? Ezután, szokás szerint elolvasott több ezer mesét és megnézte, hogy a megtalált mintázatok benne vannak-e a történetekben, vagy hogy maguk a történetek mit mondanak az öregkor szépségeiről-rútságairól. Amikor pedig megvolt több száz szöveg, azon is elgondolkodott, mi az, amit ő szívesen megmutatna most élő idős embertársainak és azoknak, akik még előtte állnak. A mesékből kiderül, hogy öreggé akár negyvenévesen is válhat az ember, amikor gyermekei házasulandó korba lépnek, és vannak idősek, akiknek még az apjuk is él és még annak az apja is – így jutunk el az emberi kor végső határáig, és még tovább…

A mesebeli apókák és anyókák mind nagyon szegények. Hogy lehet ez? – osztja meg a könyv előszavában a szerkesztő első döbbenetes tapasztalatát. Tény, hogy az öregedésben lévő egyszerűsödés, amit „esszencializálódásnak” nevez, aligha fejezhető ki szebben, mint a szegénység szimbolikus képével. Aki ugyanis a mesékben szegény, abból vagy minden lehet még, vagy nincs is szüksége semmire, mert mindene megvan már, természetesen nem anyagi értelemben. Nos, ez utóbbiak a mesék boldog öregjei. A kötet meséi közül a „bölcs öregek”-ről szóló történetek mutatnak leginkább követendő példát, mert ezekben az időskor legszebb vonása jelenik meg. Nem az aggódó, zsörtölődő, panaszkodó, rugalmatlan gondolkodásúakra gondolunk itt, hanem azokra, akik képesek az elfogadásra, a létezés derűs szemlélésére. „A sűrített látásmódból következő képi gondolkodás és képes beszéd, a csak lényeges információk közlésére való szorítkozás jól érzékelteti azt a másfajta látásmódot, ahogyan az idős emberek szemlélik a világot.” – írja az előszóban. Öt fejezetcím tagolja a szövegeket: Az öregkor becsülete, Mit tudnak az öregek?, Anyókák – apókák, Leleményes öregek, Fiatalok – öregek valamint a zárómese, a Philémon és Baukisz – amely a kötet szép befejezéseként az élet transzcendens aspektusát  villantja fel. Az együtt, jóban-rosszban eltöltött élet szépségét példázva a magas irodalom felé nyit kaput.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Szepesi Dóra, Prae.hu, 2015. június 24.

2015-06-24 15:01:54
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ