Komolyan és tudományosan (Apokrif Online)
A Sajna-sebaj, a Bulvár és a Petri-díj után újra hírt adott magáról Bognár Péter, ezúttal A rodológia rövid története című verseskötetével.

A szerző volt szíves közzétenni, mik is azok a rodok: nos, a rodok azok a hosszúkás alakú valamik, amik néha keresztülrepülnek a kamerák által felvett képeken, és amikbe dús fantáziájú emberek hajlamosak felfedezetlen élőlényeket vagy ufókat belelátni. A rodok felkutatására és megismerésére törekvő tudományág a valóságban molylepkék elfogásáig jutott, Bognár költészeti fikciójában azonban évtizedeken át magas költségvetéssel dolgozó, kiváló képzettségű kutatók foglalkoztak titkaik megfejtésével.

 

A versek címeihez a kulcsot az A Squar-féle nevezéktan (107‒108.) adja. Eszerint minden rod egy számokból és betűkből álló kombinációt kap, amely magába foglalja rendszerezését és gyűjtésének időpontját. Ebben az értelemben a rod egyfajta emlékezet-lerakódás, amely aztán versformátumban kerül terítékre. Mivel a költemények nem-rodológiatudománnyal foglalkozó nagyobb részének címe megfelel az itt vázolt szintaxisnak, adja magát az egy rod = egy vers megfeleltetés. Csábító lenne a rod gyűjtési időpontját a költemény keletkezésével azonosítani, de az 1990 és 2022 közötti dátumok ezt nem támasztják alá.

A komoly és tudományos kötetcím a szerző-olvasó paktum jegyében már előre jelezte, hogy a tartalom szórakoztató és humoros lesz. Humor terén a K. O.-t a Gyalog galoppéra hasonlító gyilkos nyúl Antal fráterrel vívott párbaja viszi be (TM-0025/20190716), az elve komikus helyzetet pedig csak egyre fokozzák a rendezői utasítások, a latinos-egyházias transzcendencia idegensége, és a párbaj után a fráter leharapott fejéből megszólaló ima. Ugyanez a vers arra is példa, hogy Bognár nem fél tudatosan bárgyú rímekkel dolgozni, ha azzal komikus hatást érhet el:

„A kámzsa remeg, a frátervér meleg,
Antalnál a bot, a nyúl viszont két fog” (31.)

„Felugrik a nyúl, Tóni feléje nyúl” (32.)

Hasonló példa a szándékosan elrontott rímelésre:

„Magas Eger várnak fényes az udvara,
Onnan jődögél le három szomorú pór,
A Kecskés, a Farkas meg én vagyunk azok,
Magas Eger várnak márvány az udvara.” (47.)

(TM-0027/20191213)

Utóbbi példában az előző versszakok alapján páros rímekre számítanánk, és a történet lezárására, vagy legalább erkölcsi tanulságra, ehelyett egy helyzetleíró, inkább kezdetnek beillő sort kapunk a záró mondat helyett, így egyszerre két elvárás hiúsul meg.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Görög Dániel, Apokrif Online, 2015. aug. 22.

2015-08-22 13:30:30
Jogunkban áll beszélni
Klára, a szabadelvű és szabadszájú nyugdíjas értelmiségi a demencia tüneteit fedezi fel magán, így legjobb barátnője fokozatos leépülése mellett saját kiszolgáltatottságával is kénytelen...
Új novellák
Hány érvelési hibát tartanak számon a Defterdár utcában? Hová vezet, ha bekamerázzuk az anyánk lakását? Ha a mondandónk egy elapaszthatatlan gondolatfolyammá változik, kik állhatnak a parton? Szvoren...
Eszmék és kelepcék regénye
Závada Pál új regénye történelmünk legviharosabb évtizedeibe vezet: a 20. század derekának magyar irodalmi közegében játszódik. Fősodrában Németh László - valaha nagy hatású, de újra...
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ