Minden költő rockzenész, minden rockzenész költő (MNO)
A költészetért kár aggódni, mindig megtalálja a maga helyét a világban. Ez akkor is így van, ha az elmúlt pár évtizedben sokan keresztet vetettek a versolvasó közönségre. Itt van például az Országos Slam Poetry Bajnokság vasárnap esti döntője, ahol minden évben zsúfolásig töltik a budapesti Trafó színháztermét a tizen- és huszonévesek. Az írók-költők és underground zenészek közös gyermeke, a Rájátszás sikere ugyanezt üzeni: nem biztos, hogy csak papíron érdemes tovább éltetni a költészetet. Új lemez!

Ha a slam poetryt a költészet felől nézzük, akkor legalábbis hibrid – valami, ami hol versre emlékeztet, hol inkább prózai szövegre, amit költők és nem költők egyaránt művelnek, amit színpadon adnak elő prózában, de néha azért zenével is kísérnek. A lényege az élő előadás, ennek ellenére készülhet belőle kötet, sőt lemez is. Kérdés, hogy meddig hívjuk slam poetrynek, és honnantól lépünk át a költészet vagy a zene világába. Nehezen beskatulyázható, talán lehet mondani, hogy kísérleti műfaj, akárcsak a Rájátszás.

Engednek a negyvennyolcból

Azért a Rájátszás lényegét mégis könnyebb összefoglalni: költők és rockzenészek együtt írnak dalokat. A végeredmény egy lemez – a most megjelent album már a második ilyen –, tizennégy dallal. Más, mintha egyszerűen egy hazai underground album lenne, és különbözik azoktól a verslemezektől is, amelyeken költeményeket zenésít meg egy zenekar. Itt ugyanis együtt dolgoznak a költők és a zenészek. Zeneileg nyilván nem lesz egységes a lemez, mint egy „igazi” együttesé. A költők is engednek néha a negyvennyolcból, és dalszövegszerűbbé alakítják a verset, mert egy dal egyszerűen mást követel, mint egy vers. Azért mindez még irodalom marad.

Amikor egy lemez első dala Kassák Lajos-parafrázissal indul („A fák valójában teherbe esett lányok”), akkor a hallgató rögtön tudja, hogy ez valami más. Még akkor is, ha az irodalmi szövegeken sokat lazít a könnyűzenei környezet. De mégiscsak fél tucat költő-író kreativitása adódik össze egyetlen korongon – ilyen szövegírói csapat nem nagyon szokott zenekarok mögött állni. Grecsó Krisztián, akinek a dala – a lemez első száma – indul a Kassák-idézettel, az egyetlen, aki íróként dalszövegírója és zeneszerzője is a lemezen szereplő egyik dalának, a Dezsőnek.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: R. Kiss Nelli, Mno.hu, 2015. október 28.

2015-10-28 13:24:56
Apa és fia közös története
Kardos András ebben a könyvben apjának, a száz éve született Pándi Pál irodalomtörténésznek állít emléket. A sok műfajú kötet gerincét az apjához írt hatvan (fiktív) levele alkotja:...
Egy sosem fakuló klasszikus
Sosem fakuló regényében Kosztolányi Dezső a poros bácskai kisváros szürkülő életeit éles fénybe helyezve tárja elénk. Az öregedő házaspár féltett kincse, csúnya, vénecske lányuk,...
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ