Minden költő rockzenész, minden rockzenész költő (MNO)
A költészetért kár aggódni, mindig megtalálja a maga helyét a világban. Ez akkor is így van, ha az elmúlt pár évtizedben sokan keresztet vetettek a versolvasó közönségre. Itt van például az Országos Slam Poetry Bajnokság vasárnap esti döntője, ahol minden évben zsúfolásig töltik a budapesti Trafó színháztermét a tizen- és huszonévesek. Az írók-költők és underground zenészek közös gyermeke, a Rájátszás sikere ugyanezt üzeni: nem biztos, hogy csak papíron érdemes tovább éltetni a költészetet. Új lemez!

Ha a slam poetryt a költészet felől nézzük, akkor legalábbis hibrid – valami, ami hol versre emlékeztet, hol inkább prózai szövegre, amit költők és nem költők egyaránt művelnek, amit színpadon adnak elő prózában, de néha azért zenével is kísérnek. A lényege az élő előadás, ennek ellenére készülhet belőle kötet, sőt lemez is. Kérdés, hogy meddig hívjuk slam poetrynek, és honnantól lépünk át a költészet vagy a zene világába. Nehezen beskatulyázható, talán lehet mondani, hogy kísérleti műfaj, akárcsak a Rájátszás.

Engednek a negyvennyolcból

Azért a Rájátszás lényegét mégis könnyebb összefoglalni: költők és rockzenészek együtt írnak dalokat. A végeredmény egy lemez – a most megjelent album már a második ilyen –, tizennégy dallal. Más, mintha egyszerűen egy hazai underground album lenne, és különbözik azoktól a verslemezektől is, amelyeken költeményeket zenésít meg egy zenekar. Itt ugyanis együtt dolgoznak a költők és a zenészek. Zeneileg nyilván nem lesz egységes a lemez, mint egy „igazi” együttesé. A költők is engednek néha a negyvennyolcból, és dalszövegszerűbbé alakítják a verset, mert egy dal egyszerűen mást követel, mint egy vers. Azért mindez még irodalom marad.

Amikor egy lemez első dala Kassák Lajos-parafrázissal indul („A fák valójában teherbe esett lányok”), akkor a hallgató rögtön tudja, hogy ez valami más. Még akkor is, ha az irodalmi szövegeken sokat lazít a könnyűzenei környezet. De mégiscsak fél tucat költő-író kreativitása adódik össze egyetlen korongon – ilyen szövegírói csapat nem nagyon szokott zenekarok mögött állni. Grecsó Krisztián, akinek a dala – a lemez első száma – indul a Kassák-idézettel, az egyetlen, aki íróként dalszövegírója és zeneszerzője is a lemezen szereplő egyik dalának, a Dezsőnek.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: R. Kiss Nelli, Mno.hu, 2015. október 28.

2015-10-28 13:24:56
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ