Fájdalmas szembesítés (Ambroozia)
(kiadvány: Kerített tér)

Az élet és a halál kettőse, illetve a hit problematikája határozza meg Szabó T. Anna legfrissebb kötetének verseit: a Kerített tér egy rendkívül összetett motívumrendszerrel operáló, nyugtalan, mozgalmas, több helyen a végtelenségig leterhelt, nyomasztó szöveg, amelyet koherens kötetként érdemes olvasni − a kérdés csupán az, hogy nem roppan-e össze mégis a szöveg egy ilyen súlyos jelentéshálózat alatt?

A Kerített tér lírai énje is tudatában lehet az említett terheltségnek, hiszen már a hat ciklusra bontott kötet elején, rögtön a prológusverset követően a következőképpen szólítja meg az olvasót: „Mit remélsz? / Felfrissülést? / Tisztaságot? / Ha kellemesen melenget, / elég? / Ha kád a vers − kilépve / meztelen vagy.” (Au lecteur, 9.) A költeményt érdemes a Szilánk címet viselő, ars poeticaként értelmezhető verssel együtt vizsgálni: „Csak olyat írj le, ami szúr és meglep. / Csak azt, amihez nincs erőd, se kedved.” (10.) A két szöveg közötti feszültség előrevetíti az egyébként az egész kötetben végighúzódó ellentétezést, illetve a tükör-szimbolikával is összekapcsolható, amelyre már az említett prológusvers is felhívja a figyelmet − kötet olvasása közben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy egy minden tekintetben precízen és tudatosan szerkesztett kötetkompozícióval van dolgunk. A legelső, Szemben című költeményben ugyanis kiemelődik az a kettősség, ellentmondásosság, illetve a tükör-motívum, ami a Kerített tér valamennyi versében visszaköszön, és az élet‒halál ellentétpár, és ez a test, a szubjektum, a tapasztalás és a hit kérdésköreihez kapcsolva is sokatmondó lehet. A vers a szöveg és a szerkezet szintjén is hangsúlyozza a tükrözés szerepét, szembeállítja az ördögöt az Istennel, akikben egyaránt visszapillantva magunkra ismerhetünk − a két, négy-négy soros strófát csillaggal választja el, nyomatékosítva az önmagából kifordított ellentétezést. A szövegben szereplő tükör másik oldalán eközben megjelenik a szubjektum, pontosan annak életre hívása és eltörlése: „nem kér, nem szólít, nem nevez meg, / nem mondja azt sem, hogy szeretlek, / mert nem vagy és a tükör sincsen: / tükörbe nézel, ott van Isten.” (Szemben, 5.)

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Vidosa Eszter, Ambroozia.hu, 2015. nov. 3.

2015/4

2015-11-03 16:31:54
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ