Rájátszás: Szívemhez szorítom (Olvaslak.hu)

2011-ben a Margó Irodalmi Fesztiválon egyszeri ötletnek indult a Rájátszás projekt, amelyben a hazai könnyűzenei és irodalmi élet néhány emblematikus alakja állt össze egy csapattá. A Rájátszás azonban a hatalmas színpadi siker okán folytatódott, s most, a 2013-as első kiadvány után itt a második, a Szívemhez szorítom című könyvcédé, amely 110 oldalon számtalan prózával, verssel, dalszöveggel, képpel és tizennégy dallal is megörvendezteti a nyájas olvasót/hallgatót.

Miről is szól a Rájátszás? Ha radikálisan le akarnánk egyszerűsíteni a koncepciót, akkor azt mondhatnánk, hogy versek megzenésítésével állunk szemben, de ha kissé mögétekintünk, ennél lényegesen többről van szó. Itt ugyanis az írók, költők is tevékenyen részt vesznek az alkotó munkában, de a zenészek sem csak az adott szöveghez ragaszkodva írnak dallamot, hanem akár bátran (néha radikálisan) hozzá is nyúlnak az íráshoz, s alkotnak a versből valami mást: dalszöveget. Vannak ugyanis jó versek és jó dalszövegek, de közel sem minden jó vers jó dalszöveg is egyben, és megfordítva: nem minden jó dalszöveg működik versként, zene nélkül is. A Rájátszás résztvevői közösen dolgoznak és készítenek jó versekből jó dalszövegeket, s így a projekt keretében az irodalom valami új és izgalmas közegbe kerül: zenében könnyen kommunikálhatóvá válik.

Ami igazán nagy különbség a 2013-as és a mostani kiadvány között, hogy mára a kollektíva kezd valóban zenekarként funkcionálni. A 2013-as lemezen még párokban nyomták a show-t (egy költő, egy zenész) és az egésznek inkább „egyszálgitáros” hangulata volt félúton a tábortűz melletti gitározgatás és a rendes zenekar között, de a koncepció nyilvánvalóan továbblépés után kiáltott. Ebben a továbblépésben játszott jelentős szerepet a csoporthoz időközben csatlakozó Egyedi Péter, az Óriás együttes frontembere, aki nem csak egy új tag lett, hanem az új anyag zenei rendezője is, általa kapott új hangszerelést, dinamikát a lemez.

A Rájátszás tagjai különben nem kis nevek: az írók, költők közül Erdős Virág, Grecsó Krisztián, Háy János, Kemény István és Szálinger Balázs, illetve a zenészek oldaláról Beck Zoltán (30y), Egyedi Péter (Óriás), Kardos-Horváth János (Kaukázus), Kollár-Klemencz László (Kistehén) és Szűcs Krisztián (HS7) vesznek benne részt. Háy János és Grecsó Krisztián korábban már próbálkoztak a zenéléssel (kisebb sikerrel, mint az írással), így most sem áll idegenül kezükben a gitár; Erdős Virág pedig saját, Van egy ország című szövegét (versét) énekli el a lemezen, s bár hallatszik, hogy nem képzett énekes, ez a szöveg valószínűleg az ő hangján tud igazán autentikusan megszólalni.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Dege Sándor, Olvaslak.hu, 2015. dec. 20.

2015-12-20 11:51:47
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ