„Trottykurutty” (Jelenkor)

Keresztesi József apollinaire-i lágysággal korholja a szépséges gyomokat és virágokat elpusztító orrszarvút: „Rinocérosz, te bamba állat, / letépted ezt a hangaszálat” – Lapis József recenziója.

Keresztesi József írásai a Jelenkor folyóiratban>

Ha kinyitjuk a könyvet, csupa zöldbe botlunk. Jó sokféle zöldbe, szépek is mind, a felhők, a szitakötő potroha. A füvek, a fák, a mezők, a virágok. És eztán a különös álmok, képen, versben, szép szavak, mind jöhet. De a nyitóoldal bizony nem készít fel arra a hullámvasútra, amiben részünk lesz. Kissé gülüszemű, de jópofa macska és sün, félrebillentett fejű madár, a háttérből határozott körvonallal kihasított lombok. Nyugodt mezei életkép. Majd lapozunk, és dűl-borul minden.

Keresztesi József alaposan belekezd, a Mit eszik a micsoda? a legfantáziadúsabb szókészletű vers, amit az utóbbi időben olvastam: „grenadírmarsot a foltos petymeg, / krumplikrokettet a krumplibogár”. S ha azt mondom, hogy a ritmus hibátlan, akkor alulfogalmaztam: remek érzékkel választ ütemet a szerző, magabiztosan lassít-gyorsít, pontosan ül rá a félrímre szusz. A választott szavak (például a cselekvő igék) hangzóssága és ritmikája – a jelentéstartományon túl – gyakran kölcsönviszonyban van az adott állatnévvel: „vattacukorra pattan a bolha, / szereti a vapiti a döner kebabot”. De ne feledkezzünk meg a jelentésről sem, mert nagyon szórakoztató helyzetekbe keveredünk: a vicces és felvillanyozó hatást nem kis részben a jól ismert/sztereotipikus („[s]zereti a mézet a bundás mackó”) és a teljesen valószínűtlen előfordulások dinamikája adja: „szójafasírtot a nílusi víziló, / a sün meg a sört (ez egy furcsa eset)”. A különös gasztropárosítások hol motiváltak (leginkább a hangzósság miatt), hol jólesően esetlegesek, de utóbbi a ritkább. Az illusztráció egyrészt folytatása a beköszönő oldalon látható idilli szcénának (a hasonlóan formált, minimálstílusukban karakteres fák itt is, és a későbbiekben is motívumfolytonosságot jelentenek a rajzokban, s újra feltűnik a bamba kócsag is), másrészt viszont hárommal nagyobb sebességi fokba kapcsolt Adonyi Gábor, kifejezetten zsúfolt, fogyasztókkal és táplálékokkal zsúfolt képen legeltethetjük (stílszerűen) a szemünket.

A rajzokra alapvetően jellemző a kerek geometriai formák sűrű használata, kifejezetten sok a különböző testrész és tárgy-funkcióban feltűnő szabályos kör vagy ellipszis. Érdemes kiemelni még, hogy Adonyi Gábor előszeretettel használja a felcímkézést – nemcsak a konzerv és a befőtt van (utóbbi joggal „befőtt”-ként) feliratozva, hanem stilizált papírdarabok lógnak időnként erről-arról. Ennek funkcióját illetően nem mernék javaslatokat tenni, de a betűkkel már ismerkedő gyerekek bizonnyal elbíbelődhetnek vele, mint a (felismerhető, bár meg nem nevezett) gyöngyösi múzeum csontmamutján szereplő táblákkal: „mamut eleje”, „mamut közepe”, „mamut vége”. Hovatovább ez az elem is, mint ahogyan a képi világ összkaraktere is remekül illik a szövegek badar jellegéhez. Mondhatni, akkor működnek együtt legjobban, ha egymást múlják felül bolondságban (s akkor kevésbé, ha egyenes, túlzottan sallangmentes illusztrálásról van szó).

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Lapis József, Jelenkor.net, 2016. jan. 28.

 

2016-01-28 17:19:19
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ