Vegyék fel a rejtőzködő írót! (Magyar Nemzet)
(kiadvány: Jákob botja)

Jack London-emléktúráján Centauri stoppal járja be Magyarországot.

Január 12-én volt Jack London amerikai író, A vadon szava és a Fehér agyar szerzője születésének száznegyvenedik évfordulója – év végén pedig halálának centenáriuma. Mit tesz ilyenkor egy igazi rajongó, különösen, ha ő maga is az irodalomnak és az irodalomban él? A súlyos mínuszokkal dacolva útnak indul, hogy a nagy előd szellemében egy Jack London-emléktúrán bejárja hazáját. Centauri, a rejtőzködő magyar író vette a sátorfáját, és ötezer forinttal, öt deci viszkivel és egy adag fanatizmussal – no meg néhány praktikus felszereléssel – nekiindult Magyarországnak.

„Jack London ifjúkori csavargását követve január 12-én reggel »világgá megyek«. Országot látni, embereket és tájakat, gyakorlatilag pénz és mindenféle biztosítás nélkül, az olvasók és az utamba kerülő emberek jó szándékára és a véletlenre bízva magam” – írta Centauri a túráról.

Az útvonalat az olvasók jelölik ki számára, a Facebookon szavazhatnak, merre haladjon a túra során az író, aki a nagy rejtőzködők – Salinger, Pynchon – nyomdokain járva 2006 óta őrzi inkognitóját. Hogy kit rejt a Centauri írói álnév, ma sem tudjuk, ám aki segítő kezet nyújt, és befogadja az egyre keményebb télben stoppal kalandozó szerzőt, végre megismerheti a Pátosz a káoszban, a Kék angyal és a Jégvágó alkotóját.

Miért ment világgá Jack London? – tette fel a kérdést Centauri. „Mert elege volt a rabszolgamunkából és a családjából, kiváltképp Flora Wellmanből. Hogyan közlekedett? Vonatokra kapaszkodott fel, általában az alvázra, és így tett meg ezer mérföldes utakat. Miből élt? Koldult, rabolt, lopott, néha dolgozott (utóbbit a legritkábban).” És miért indult el ő maga? Azon túl, hogy ha csak kicsiben is, de átélhesse Jack London útját, az író meg akarja tudni, igazuk van-e azoknak, akik szerint mifelénk a közöny és a féktelen bizalmatlanság az úr.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Mno.hu, 2016.jan. 20.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 20.

2016-01-20 18:36:47
Apa és fia közös története
Kardos András ebben a könyvben apjának, a száz éve született Pándi Pál irodalomtörténésznek állít emléket. A sok műfajú kötet gerincét az apjához írt hatvan (fiktív) levele alkotja:...
Egy sosem fakuló klasszikus
Sosem fakuló regényében Kosztolányi Dezső a poros bácskai kisváros szürkülő életeit éles fénybe helyezve tárja elénk. Az öregedő házaspár féltett kincse, csúnya, vénecske lányuk,...
Titkok és találkozások
Fantázia vagy valóság? Tóth Krisztina novelláskötetről novelláskötetre térképezi fel, hol élünk, milyenek vagyunk. Szegények, gazdagok, öregek, fiatalok, jók, rosszak, megtörtek, életerősek,...
Fordította: Kúnos László
Alku az ördöggel
A húszéves Kristian Hadeland 1985-ben Londonba költözik, hogy fotózást tanuljon. Nagy ambíciókkal érkezik a városba, és hiába kap kezdetben negatív kritikákat a képeire, úgy érzi, művészként...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ