közelítő tél (Litera)
(kiadvány: Távozó fa)

Nagy erejű paradoxon; a személytelen és a személyes, a megfigyelő és a megfigyelt, a kimondható és a kimondhatatlan keres poétikai feloldozást. - Oravecz Imre távozó fa című kötetéről Jánossy Lajos írt kritikát.

A tél múltával, elmaradtával, még benne az évszakban a távozó fa hűséges társ. Úgy távozik, minthaTandori soraiban: „Háttal megyek, csak az kerül elém, / amit már elhagyok.” Nem hagy faképnél.

A tekintet távolodik; szűkülő-táguló távlatok. Felső kameraállás; a külső és a belső táj, a "távozó fa" szélárnyékában immáron - egy. Nagy erejű paradoxon; a személytelen és a személyes, a megfigyelő és a megfigyelt, a kimondható és a kimondhatatlan ellenáramlása. Oravecz személytelen némaságból nézi a megszólaló-megnyilvánuló személyest (önmagát), a némaság terében rezdül az alanyi alak. A nyelv, a hanglejtés zavarba ejtő és megrendítő; művészi valóságot teremt; alapzata a hétköznapiba, az aktuális életszakasz tapasztalatába, a nem műnemi értelemben vett prózaiba, a megnevezés egyszerűségébe horgonyt vetett bizalom. Máséképpen: alázat; az alávetettség kínjából és reményéből merítő. A kötet címe kisbetűs: távozó fa (sic!).

A versek szélte-hossza Jákob lajtorjája; a létrafokokon az ég és a föld között közlekedő angyalok. A szónak a föld közelében használati értéke van, a tekintet magasában, a képzelet sűrű, tovább nem préselhető valóságában, teste. Vaskosan evilági és szikáran éteri kötet a távozó fa. Pilinszky írja: „Igaz, a tükörben minden fokozottan együtt van. Ami kívül esik rajta, látszatra semmi, valójában egyedül érdemes. Miután pedig épp ez az egyedül érdemes vált sivataggá: a tükör minden gazdagságát, meglepetését semminek találjuk.”; Oravecz e tükrön kívülivilág lakója és felmutatója.

távozó fa nincs előzmény nélkül. Oravecz korábbi köteteinek sorában a mostani könyv komoly művészi konzekvencia. Közvetlen kapcsolatban leginkább A megfelelő nappal áll. Mögötte és utána kiolvasható egy élet „regénye”.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Jánossy Lajos, Litera.hu, 2016. március 11.

2016-03-11 18:16:21
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ