Komp-ország térképésze: Spiró György új esszékötete (Vs.hu)

Hetvenedik születésnapja alkalmából maga Spiró György rendezte kötetté 1979 és 2016 között írt esszéit. Elmondjuk, miért rendkívül fontos ma annak az írónak a szellemi tartása, aki örök ellenzékiként a kívülállókat szolgálta és a keleti-európai identitást mutatta fel és akkor is, amikor mindenki a Nyugat felé fordult.

A 70 éves kiváló írót hadd köszöntsem legkedvesebb magyar szerzője, első regénye főhőse, Ady Endre soraival:


Komp-ország, Komp-ország, Komp-ország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.

 

Unásig idézett szöveg, de Spirón kívül alig akad kortárs szerzőnk, aki úgy istenigazából komolyan vette volna.

Ennek első oka roppant prózai: Spirón kívül szinte egyetlen mai magyar író/irodalmár sem olvas oroszul, szerbül, horvátul, lengyelül és még egyéb egzotikus nyelveken, így nem képes erős szellemi injekciókkal ellensúlyozni az egészségtelenül egyoldalú nyugati hatást. Ez a befolyás némileg francia, minimálisan angol, de legkivált német/osztrák volt már Kazinczy korában is, aki még a Hamletet is a német kiadás alapján fordította. És nem túlzás azt állítani, hogy a 1980-90-es években az osztrák Thomas Bernhard számított a legjelentősebb és legnépszerűbb kortárs magyar szerzőnek. Spiró ebben a gyülekezetben még a ministráns szerepében sem lépett fel.


 

Bonyolítja a helyzetet, hogy Ady az akkori, azaz 1905-ös aktuális politikai konstellációnak megfelelően, a Kelet felé kacsingatást egyértelműen valami „betűiszonyos” barbárságnak, szellemi kannibalizmusnak érzékelte, és azonosította a „tatár" Ázsiával:


Tehát újból Európa ellen mentek, lovas magyarok? Az Időre röhögtök, miért legyen másként, mint Szvatopluk után: szent Ázsia nevében törtetni fogtok előre.

 

Ez érthető volt, hiszen Ady és a már nevében is hitvallást hirdető Nyugat folyóirat éppen azon munkálkodott, hogy megteremtse a modern, felvilágosodott, európai kultúrát, melyről, Ady szerint, azt hazudták, hogy már a miénk:


Ideálisták és gonosztevők összeálltak, álság levegő-köveiből várakat csináltak, teleujjongták a világot, hogy a Kárpátok alatt kiépült Európa.

 

Ez ábrándnak bizonyult, noha valami kétségkívül megkezdődött ekkoriban. De a reakció nem késett. És Ady úgy érzi, tragédia, hogy most „Komp-ország megindult dühösen Kelet felé újra: egy kis sarka leszakadt a kompnak, ott maradt a nyugati partok táján vagy tízezer emberrel, mi lesz ezekkel? Aranyas felét nem bánjuk, aranyuk partra veti őket valahol Nyugaton, nem kénytelenek érezni, hogy nincs hova menni. Hogy elnyeli őket a magyar társaság, a valóság.”

Ady és társai ennek a tízezer embernek próbáltak teremteni új magyar szellemi világot.

Spiró már más korszak gyermeke. Számára éppen az jelentette a primitívséget már a Kádár-rendszerben és annak bukása után is, hogy kultúránk vészesen egyoldalú, és azt hazudta és hazudja magának, hogy semmi köze Kelethez; a Nyugat része és talán csakis a Nyugat része. Megvolt ennek a politikai mellékjelentése is, hiszen a létező szocializmusban a nyugati demokrácia szállította az ellensúlyt a keleti „népi demokráciákhoz". Ám a nyugati szellem imádata természetesen a provincializmus meghaladását célozta, noha maga sem volt egyéb, mint fordított provincializmus. Hiszen ezzel a magyar kultúra továbbra is bezárkózott az önmaga által önmagának alkotott Felhőkakukkvárába, mit sem tudva a monarchiabeli történelmi-szellemi rokonairól;1945 után pedig úgyszólván a sorstársairól, a csehekről, szlovákokról, lengyelekről, szerbekről, horvátokról, és így tovább. És aztán csodálkozott, hogy a Nyugat valahogy mégsem képes felfedezni, és főként megbecsülni az úgymond européer magyar értékeket.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Bán Zoltán András, Vs.hu, 2016. ápr. 13.

2016-04-13 13:15:13
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ