„Lemur, who are you?” (Jelenkor)
(kiadvány: Wünsch híd)

Garaczi új kötete kimért és kiérlelt, arányokat (ezúttal) nem tévesztő – Márjánovics Diána recenziója.

Garaczi László írásai a Jelenkor folyóiratban>

Dekomponáltság, hőshiány, regiszterkeverés, alogikus történetvezetés, montázstechnika. A ’90-es évek kritikai recepciója e kulcsszavak mentén vizsgálta Garaczi László prózáját. A szerző új kötete a ’85 és ’95 között megjelent szövegek prózapoétikai megoldásait idézi, a korai írásokhoz kötődő befogadói stratégiákat működteti; nem mondunk tehát újat, ha a Wünsch híd kapcsán az említett jellemzőket hangsúlyozzuk. A negyedik lemur-vallomás ugyanakkor a szerző írásainak olyan – eddig kevésbé érzékelhető – minőségeit is megmutatja, melyek a gyakorlott Garaczi-olvasók számára is újdonságként hathatnak.

„(N)ekem akkor se lesz történetem (…) a valóság pöttyösnek bizonyul. Vagy még inkább rácsszerkezetűnek. Mindenesetre kevés hajlandóságot mutat arra, hogy regénnyé álljon” – olvasható a szerző első prózakötetében. A neoavantgárd jegyeket magán viselő, sajátos tipográfiai eljárásokat alkalmazó Plasztik kijelentése az írói pálya kezdetét tekintve ars poétikus. A referencialitást radikális módon megkérdőjelező, „ornamentikus” írásmód reprezentáns kötetét, a Nincs alvás!-t követően azonban az életműben a történet szerepe felértékelődött. A lemur vallomásaival és a 2006-os metaXával megjelent a nagyforma, a nagyobb ívű elbeszélés kidolgozásának igénye. A Wünsch híddal a klasszicizálódás nem folytatódik.

A kötet darabjainak ideáltípusa a fragmentum. A tematikus csomópontok (felnövekvés, szülő–gyerek-viszony, párkapcsolat, emlékezet, elmúlás, halál) és a szövegszerű ismétlődések nem teremtenek konzisztens elbeszélést, épp az ellen hatnak. A könyv összefüggő motívumrendszert működtet; a visszatérő elemek (gyűrű, holttest) biztosította koherencia azonban látszólagos. A trópusok a jelentések sokaságát hívják elő – akárcsak a rejtélyes(kedő) cím. A funkcióját vesztett, városligeti híd kellően sokféleképpen értelmezhető ahhoz, hogy jól működő metafora lehessen; szerepe azonban a kötet egészét tekintve marginális. A híd csupán egyetlen helyen jelenik meg, s itt finoman utal a könyv egyik központi témájára, az emlékezés kérdéskörére: „Az állatkert, a múzeum, a T alakú Wünsch híd. Erre járt a / földalatti, a sínek betemették, néhány méternyi földön ível / át a gyaloghíd. Céltalan kerülő az ég felé, emléke a nincs- / nek”. Az emlékezet mint testi élmény („a bőröddel emlékezel. Megérinted az asztalt, a pla- / font, a férfi fehér köpenyét”), filozófiai kérdés, a múltrekonstrukció és a feledés problémája az, amely a – Hazai Attilának is ajánlott, a barát alakját megidéző, rá emlékező – kötet egészén végigvonul.

A Wünsch híd a formát, a kompozíciót tekintve egységes, tagolt, szigorú szabályosságot mutat (kilenc fejezet, hét-hét szöveg). A kötetstruktúra azonban megtévesztő – csakúgy, mint a (pszeudo)strófákba rendeződő írások szerkezeti stabilitása. A kötet darabjai epikus jellegű, történeti maggal rendelkező, narratív versek; avagy lírai, olykor ritmikusságot mutató, felülretorizált, ellipszisen alapuló, talányos prózaszövegek. E kettősség, illetve a forma-tartalom feszültsége alkalmat ad arra, hogy a műfajiság kérdése (újra) a vizsgálódás középpontjába kerülhessen. Csaknem minden Garaczi-kötet műfaji besorolása problémásnak volt mondható. Farkas Zsolt ’94-ben például a Nincs alvás! darabjai kapcsán a műnemi határok lerombolását hangsúlyozta; Kemény István Garaczi első írásait plasztik-verseknek nevezte; a vallomásokkal pedig az önéletíráshoz kötődő elméleti kérdések vetődtek fel. A Wünsch híd szövegei – pusztán a formai jellemzők alapján – versként olvasandók; s a líraisághoz kötődő érzékiség az, amely az eddigi lemur-prózákat tekintve valóban kellemes meglepetés.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Márjánovics Diána, Jelenkor.net, 2016. febr. 22.

2016-02-22 16:17:49
Történetek a szabadságról
Dragomán György sok év terméséből válogatta az Igazat kérdezni nyolcvanöt történetét. Vakmerő gyerekek, különös anyák és eltűnő apák, fergeteges energiájú nagymamák és nagyapák...
Szabó T. Anna szenvedélyes olvasó, az írott szó átjárja a mindennapjait. Új könyvében az élet elválaszthatatlan a művészettől, a személyesség az irodalomtól és a történelmi tapasztalattól....
Történetek a szabadságról
Dragomán György sok év terméséből válogatta az Igazat kérdezni nyolcvanöt történetét. Vakmerő gyerekek, különös anyák és eltűnő apák, fergeteges energiájú nagymamák és nagyapák...
Önportré és vallomás
,,Ebben a könyvben oda is nézek, ahol az látszik, ami nincs már, mert elmúlt, de van, mert emlékszem rá." Mácsai Pál önéletrajzi könyve számvetés,visszatekintés, emlékpróba. Portré. A...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ