A norvég Mein Kampf szerzőjét a halál ihlette meg (Librarius)
(kiadvány: Halál - Harcom 1)

"Az idős férfi, aki egy mozielőadás alatt hunyt el, nyugodtan a székében maradhatna a film végéig, sőt akár a következő vetítés alatt is. A tanárt, aki az iskolaudvaron kapott agyvérzést, nem muszáj azonnal elszállítani, semmi baj nem lesz belőle, ha ott fekszik, amíg a gondnok időt tud szakítani rá, még ha arra csak délután vagy este kerül is sor. És ha egy madár ráül és megcsipkedi, ugyan mit számít? Talán jobb lesz neki, ami a sírban vár rá, csak mert azt úgysem látjuk? Amíg a halottak nincsenek útban, semmi ok a sietségre, úgysem halhatnak meg még egyszer."

– filozofál az elmúlásról Karl Ove Knausgård a Halál című kötetében, mely április 18-án jelenik meg a Magvető Kiadónál. Karl Ove Knausgård a kortárs norvég irodalom egyik legismertebb alakja. 2009-ben indította el hatrészes önéletrajzi regénysorozatát, melynek a Min kamp (Harcom) főcímet adta, egyértelműen utalva ezzel Hitler Mein Kampfjára. A sorozat első kötete 22 nyelven jelent meg. Németországban nem voltak hajlandóak Mein Kampf néven kiadni a könyvet, helyette szimplán csak Sterben, azaz Halál címmel dobta piacra a kiadó. A Harcom regénysorozat első darabjában, a Halálban Karl Ove Knausgård kendőzetlen őszinteséggel mesél apjával való ellentmondásos viszonyáról, gyermekkoráról és házasságáról.

Senkit ne tévesszen meg a kötet címe! Meglehet, a szerző az első pár oldalon a halálról elmélkedik, majd azon töpreng, milyen sírfeliratot válasszon magának, a könyv mégsem több száz oldalnyi kesergésből áll. Az elmúlás pusztán keretbe foglalja Karl Ove életútját, mely színültig van örömmel, szomorúsággal, ellentmondással és szorongással. Rendszeresen és előszeretettel dicsérem a skandináv filmeket, amiért fantasztikus érzékenységgel nyúlnak bizonyos témákhoz. Ugyanez az érzékenység és hangvétel fedezhető fel Karl Ove Knausgård soraiban, aki életének minden egyes momentumát elképesztő alapossággal festi meg: egy szabadban töltött szilveszteri sörözést és egy fiatalkori szerelmi légyottot is olyan részletgazdag módon mesél el, hogy szemünk előtt elevenednek meg az események. Mintha csak egy lassú sodrású filmen követnénk nyomon a szerző életét. Karl Ove Knausgård nem használ hangzatos szavakat, mégis komoly súllyal és érzelmi töltettel rendelkezik minden sora.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Várkonyi Zsolt, Librarius.hu, 2016. ápr. 12.

2016-04-12 17:53:36
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ