Búcsú a közös tájtól (Népszabadság)
(kiadvány: Love after love)

Saját nyelvet teremtett a németből, amelyen átsugárzik a többi idegen nyelv is, amelyben a magyar származású Ilma Rakusa otthon van. A többek között Kertész Imre és Nádas Péter szövegeit németre fordító írónő harmadik kötete jelent meg most magyarul, amelyben egy elválás traumáját alkotja irodalommá.

A nyelvi különbségeket le lehet küzdeni, ez nem olyan akadály, ami miatt nem alakulhatna ki életre szóló szerelem, ha a test nyelve működik. Sokkal nagyobb probléma, ha az egyik fél több nyelvet beszél, a másik pedig csak egyet, az angolt. Én több nyelven tudok gondolkodni, a másik szinte semmit nem tudott tőlem elolvasni. Nem tudott részt venni az irodalmi világomban – nyilatkozta lapunknak Ilma Rakusa, aki a XXIII. Nemzetközi Budapesti Könyvfesztiválon beszélt harmadik magyar nyelven megjelent könyvéről, az egy elválás történetét nyolc búcsúénekbe foglaló Love after love-ról.

„Most úgy félek akár egy nyúl és űz a félsz. / Most vagy soha dühe. Sebek, mint vudu-babán tűk. / Nincs olyan, hogy mint. No comparisons, please. Csupasz / seb, hogy döfköd. Régóta, egyre mélyebbre ér / furcsa kéj./ Fájó függő szenvedély. Húsba mar, / de hogy, mint / a sikoly, és bánt. O, it hurts so badly.” Így nyit az eredetileg angol nyelvű szövegrészekkel tűzdelt, német nyelven íródott könyv, amely a haragból folyamatos halkulással tart a melankolikus megbékélés felé. – Amikor a szerelem véget ért, nem tudtam, hogy képes leszek-e írni valamit. Mindig naplót vezettem, de azt magamnak. Amikor elkezdtem írni a verset, éreztem, hogy ez valamiféle kitörés, olyan, amit még soha nem éltem át – mondta a könyvbemutatón a szlovén apától, magyar anyától származó és svájci német környezetben szocializálódott írónő.

Ilma Rakusa korábban még sosem írt ilyen könyvet: – Fegyelmezett, kilencsoros szakaszokból álló verseket írtam. Szeretem a szigorú formákat, de ez egyszer csak kitört belőlem. Az első a leghosszabb vers, amit valaha írtam. Minden, ami irodalom, transzformáció is. Muszáj, hogy megfelelő formája legyen, mert csak a forma tud teremteni. Egyre szomorúbbak, elégikusabbak lettek a szövegek, aztán jött a megbékülés – mondta a költő, aki csak a verstechnikájáról beszélt szívesen, a szöveg szerinte túlságosan intim tartalmával kapcsolatban nem akart mondani semmit.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Urbán Csilla, Nol.hu, 2016. május 21.

2016-05-21 18:24:04
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ