Arra való a világ, hogy szó legyen belőle. Interjú Darvasi Lászlóval (Revizor)

Évek óta simogatom, próbálgatom a történetet, mondja Darvasi László Taligás című regényéről. A jól ismert Közép-Kelet-Európán át, ahol feltűnnek korábbi szereplői is, viszi Taligás a szót. Új könyvéről, a szavak erejéről, életről-halálról beszélgettünk Darvasi László íróval. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Darvasi László: Évek óta simogatom, próbálgatom a történetet. A regény magja, a boszorkányper, a szörnyű história pertörténete ismert, monográfiák, könyvek feldolgozták. Hosszú ideje foglalkoztat a történet, ismerem a részleteit, a per menetét, a vádlottak nevét. Ismerem a város politikai, hatalmi viszonyait, de nagyon sokáig nem tudtam, mi a személyes tétje ennek a históriának. Két évvel ezelőtt kitaláltam, hogy a regényben addig nem szereplő Taligást beemelem, s onnantól kezdve éreztem, meg tudom írni.

Revizor: A formára találtál rá Taligás személyével? Máshogy alakult vele a regény?

DL: A személyességre való rátalálás átformálta az anyagot. Ha úgy tetszik, Taligás egy alteregó, s attól kezdve, hogy ő meglett, többé-kevésbé magamról beszéltem, a hasonmásom félelmeiről és vágyairól, a testvéremről, egy hozzám erősen közeli alakról. Többé nem volt kérdés a megírás. Addigra a regény jelentős része már elkészült, ezekbe a fejezetekbe kellett beépítenem Taligást. Oldalakat dobtam ki, új részeket írtam. Addigi figuráim egymáshoz való viszonya megváltozott, bizonyos alakok elhalványodtak, mások élesebb kontúrt kaptak.

R: A boszorkányper története a 18. században játszódik. Taligás képviseli a jelent, az ő személyén keresztül láttatod a múltat. Ő az, aki birtokában van mindannak a tudásnak, irodalmi műveknek, amelyek felhalmozódtak az évszázadok során. Ezt cipeli, hurcolja végig Európán. Mi mindent szimbolizál Taligás? Bár a regény végén porrá ég a taliga tartalma, mit visz el magával?

DL: Akkor lelőttük az egyik poént. Jóllehet, elégetik Taligás összes könyvét és kéziratát, mégis marad terhe, de ezt már ne áruljuk el. Annak a taligának van és lesz is rendeltetése. Nagy szimbolikus gesztus ez. Taligás egy kulturális tróger, aki fizikai értelemben is szenved, a korabeli Közép-Kelet-Európa tájain hordja fel s alá a kultúrát. Adja és veszi a kéziratokat, ezekért vállal életveszélyes helyzeteket. Miattuk lesz szerelmes, és ezeket a kéziratokat játssza el. Szaval is, előad Shakespeare-t, ókori görögöket, német költőket. Ezeket a szövegeket mi a 19-20. századi fordításokból ismerjük, amiket ilyen formában nem használhattam, tehát nyersfordításokat készítettem belőlük.

R: A szövegek legtöbbjét a regény idejében élők ismerhették, de van néhány kakukktojás.

DL: Igen, tettem bele egy Juhász Gyula- és két Baka István-verset. S ha már a versekről beszélünk, idővel arra jöttem rá, hogy a Taligás nem is regény. Inkább egy nagy, sűrű szövésű vers. A szorongásaival, szenvedélyeivel, szerelmeivel, politikai áthallásaival ez egy nagy költemény.

R: Regényeidnek egyik nagyon fontos eleme a „vándor”, aki hol taligával, hol karavánnal utazza végig Kelet-Európát. Erős utalások vannak a Taligásban korábbi, A könnymutatványosok legendája című regényedre. Mit jelent számodra ez a kelet-európaiság, maga a vándorlás ebben a régióban?

[...]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Marton Éva, Revizoronline.com, 2016. okt. 4.

2016-10-04 17:43:49
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ