A gyűlölet lélektana (Kortárs Online)

A második világháború alatti zsidóüldözést, a koncentrációs táborokban történteket bőséggel feldolgozta már az irodalom. Sok történet véget ér a jelentősebb eseményeknél, nem tárgyalja az azt követő szürkébb hétköznapokat, a mindennapi életet. A felszabadított haláltáborokból hazatérő zsidók további életéről ritkán emlékeznek meg, pedig sokukat azután sem a Kánaán várta. Az Új Élet izraelita hetilap 1946-ban tizenkét pogromról számol be az országban, amelyből kettő követelt áldozatokat. Miskolcon ketten haltak meg, amelyről Závada könyvében röviden értesülünk a történet végén, a fő szál azonban a kunmadarasi, három áldozatot követelő 1946. május 20-21-i pogromot dolgozza fel.

A regényben a Kunvadassá vadult Kunmadaras azonban hamar jelzi az olvasónak, hogy bár flaubert-i alapossággal kutatott háttérismereteket látunk, itt azért mégis irodalomról, fikcióról van szó – a narrátor is ugrál az időben: hol a jelen eseményeiről, hol annak előzményeiről szól. Sőt már az első mondat négy időjárási metaforája is azt hivatott előre jelezni, hogy ne kifejezetten történelmi regénynek tekintsük. A szagok jelentőségének kiemelése is a fikciót erősíti. Az elbeszélő mind a kisgazdákat, mind a kommunistákat bűzlőként jellemzi, egy bűzös mellékhelyiségben hallgatja ki a szervezkedő nőket, illetve az őt megerőszakoló is bűzlik. Az eredeti nevek megváltoztatásánál – például a Nagy János helyi református tanító és leventeoktatóról formált alak Hadnagy Sándor lesz a regényben, az egyik áldozat, Kuti Ferenc tojáskereskedő pedig a Grósz Ferenc – fontosabb az elbeszélői nézőpont: a férjéért aggódó feleségé.

Hadnagy Sándorné Csóka Mária feljegyzéseiből értesülünk az eseményekről, amelyek sajátosságaira koncentrálva nem csak azok számára lehet érdekes olvasmány, akik a 20. század közepi magyar történelemre kíváncsiak. A nyelvi többszólamúság is gazdagítja a regényt. Az antiszemiták számára például tabu kimondani azt, hogy zsidók, helyette „minekmondjákok”, „izék”. „hogymondjákok” vagy „pászkarágók” is szerepel. Az író értékmérőként imitálja e rongyos népség nyelvi kulturálatlanságát, ellentétben a tanító beszédével, de kommentálja is: „csak most kezdem fontolgatni, hogy az ilyen mocskos beszédet tanítóné létemre egyáltalán lejegyezzem-e”. Az egyik lincselőnek fel kell olvasni a bíróságon, ami persze vontatottan, akadozva sikeredik csak. Érdekes szempont a humor, ami alpári és szegényes az agresszoroknál, a tanítóból viszont mindenestül hiányzik – a felesége talán ezt az egyet fájlalja benne. Mindezt pedig az ő feljegyzéseiből tudjuk, ami szintén sajátos nyelvi regisztert képez. Ízléséről például az derül ki, hogy nagy kedvence a revíziós mozgalmi vezérsége miatt ’49 után betiltott Herczeg Ferenc Második szerelem című sikerkönyve.

A kissé túl bárgyúnak, naivnak, jóhiszeműnek vagy becsületesnek mutatkozó tanító férj Hadnagy Sándort jól kiegészíti az inkább két lábbal a földön járó feleség, aki a kisgazdapárt felől az ellenlábas kommunista párttitkárnéhoz sem rest segítő közbenjárásért fordulni, és ahol a feleség közös nevezővel érvelése célt is ér. Hadnagy Sándort végül felmentik a hosszadalmas per végén. A dosztojevszkiji ízléssel krisztusi tisztaságúvá formált tanító pártatlanságának lényege, hogy nem akar ellenségeket, ám éppen így lehet bűnbak, és bár tökéletes alibije van, kis híján halálra ítélik. Az igazság bajnoka tanítványainak megóvására figyel, nem támogatja a zsidók deportálását, ám éppen ezek ellenkezőjét próbálják rábizonyítani. A szerető feleség szemével így látjuk a lépéseivel neki imponálni kívánó férjet.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Dominka Ede Harald, Kortársonline.hu , 2016. okt. 6.

2016-10-06 15:52:24
A Hős utcában található Budapest legnagyobb, jelenleg felszámolás alatt álló szegregátuma. Erdős Virág az utóbbi néhány évben sok időt töltött az itt élő gyerekek és felnőttek között,...
Mindannyian ismerjük azokat a pillanatokat, amelyekben egyedül vagyunk: az elalvás, az ébredés előtti perceket, amikor már tudjuk, hogy valamit épp elfelejtünk, de már nem tudjuk, hogy mit. Krusovszky...
Fordította: Morcsányi Géza, Kántor Péter
Ljudmila Ulickaja új elbeszéléseiben a hétköznapi és a megmagyarázhatatlan fonódik egymásba elválaszthatatlanul. Hősei idősödő, magányos figurák, akik megpróbálják rendezni a konfliktusaikat...
Fordította: Patat Bence
Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgard nagyszabású regényfolyama, a Harcom.
Az Álmokban a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ