Rejtélyes és rettenetesen gyönyörű (Magyar Nemzet)
(kiadvány: Szinte éjsötét)

Joanna Bator a lengyel kortárs irodalom kiemelkedő szerzője; a Homokhegy és a Homokfelhő után a harmadik magyarul olvasható regénye a Szinte éjsötét, mely Lengyelországban rangos irodalmi kitüntetést, a Nike-díjat is kiérdemelte – Magyarországon a Magvető adta ki Hermann Péter fordításában. Mindhárom mű Walbrzychhoz kötődik, ahol 1968-ban az írónő született, ahogy az utóbbi könyv főszereplője is, Alicija Tabor, aki nevén túl újságíró volta miatt is hasonlít a szerzőhöz.

Alicija Varsóból vonatozva oknyomozó riportra készül három gyerek, Andzelika, Patryck és Kalinka különös eltűnése ügyében. Egyszerre indul nyomába mind a jelen rejtélyének, mind saját gyerekkora felderítetlen részleteinek. Az impozáns ksiazi vár szomszédságában lakott egykor, mely köré olyan rémtörténetek szövődtek, amilyeneket a XVIII. század végén kedvelt gótikus regényekben volt szokás leírni. Bator ehhez a hagyományhoz nyúl vissza, nem a későbbi kísértetparódiákhoz. A főhős ugyanis értesítést kap a könyvtártól, hogy egy neki szóló levelet találtak Matthew Lewis A szerzetes című gótikus regénye egyik példányában, melyből egykor nővére, Ewa olvasott fel neki.

A könyv Ewa búcsúlevelét rejti, amelynek megírása után a tizenhét éves lány öngyilkossággal zárta le kiúttalan életét. E levélből értesülünk anyjuk őrületéről, de arról is, hogy a második világháború idejére visszakanyarodó történetből az látszik, hogy a túlélők elsősorban a – könyvben igen fontos – macskafalóknak nevezett lelketlenek voltak. E rosszakkal szembeni jókat macskanénékként emlegeti, akik csak látszólag hóbortos macskakedvelők. Ahogy a jelenben az eltűnt gyerekek utáni kutatás a mozgatórugó, a múltban a vár hercegnője, Daisy átok sújtotta, de rendkívül értékes hatméteres gyöngysorát szeretnék megtalálni. Alicija és Ewa apja erre tette fel az életét, ebbe is halt bele. Daisy, valódi teljes nevén Maria Teresa Oliwia Hochberg von Pless a két világháború közti időszak egyik szépségideálja volt, aki jótékonykodó életmódját akkor sem adta fel, amikor a nácik lerohanták Lengyelországot, és amikor elűzték a ksiazi várból, mert élelmiszert juttatott a Walbrzych melletti Gross-Rosen koncentrációs tábor foglyainak.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Dominka Ede Harald, Mno.hu, 2016. dec. 18.

 

A cikk megjelent a Magyar Nemzet 2016. 12. 12. számában.

2016-12-18 17:13:35
A szabadság börtönében
A magyar történelem közel száz évét kísérhetjük közelről végig Spiró György új nagyregényében az 1810-es évektől 1907-ig. Titkos főszereplője Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz,...
Egy év legjobb versei
A nagy múltú antológia ebben az évben is az év folyóiratterméséből válogatja az év legjobb verseit.
A szabadság börtönében
A magyar történelem közel száz évét kísérhetjük közelről végig Spiró György új nagyregényében az 1810-es évektől 1907-ig. Titkos főszereplője Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz,...
Egy temetés következményei
Az Olvadás mozaikszerűen kirajzolódó történetében a szereplők térben és időben is távol vannak egymástól, világok választják el őket, mégis egymás közvetlen közelében léteznek....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ