Kossuth szellemében (Heti Válasz)

Nem vagyok én professzor úr, mondta a kétezres évek elején, túl a nyolcvanon, amikor azért látogatott a Heti Válasz szerkesztőségébe, hogy Antall Józsefről szóló emlékezését közöljük.

Ma már mindenkinek Gyuri bácsi vagyok, tette hozzá. Igazán megtiszteltetés, hogy idefáradt, szabadkoztunk, mire ő: Nekem megtiszteltetés, hogy szóba állnak velem. Akkor nem gondoltunk bele, hogy a rendszerváltozás utáni első házelnöknek rossz tapasztalatai voltak az újságírókkal. Ez kiderül most közzétett emlékezéséből is. Szabad György nem maga írta a könyvet, hanem egykori tanítványa, Pavlovits Miklós újságíró-szerkesztő kérdéseire mondta tollba élettörténetét, helyesebben nemcsak a saját, hanem felmenői sorsának alakulását. A kérdezőnek nem kellett sokat bajlódnia, hiszen 1991–92-ben, amikor a könyv alapját képező felvételek készültek, a házelnöknek még frissek az egyetemi tanári tapasztalatai, tudja, hogyan lehet fenntartani a hallgatóság érdeklődését, arról is pontos tudomása van, milyen közhelyek alapján ítél az ország a múltról. Ezért nagyon fontosak az ő elődei, akik 1848-ban, aztán a nagy háborúban, sőt a Trianon utáni Romániában is mindig magyar tudatú emberek voltak, magyar zsidók. Azt a tévhitet is eloszlatja Szabad György, hogy a holokauszt rémségei után a magyar zsidóság útja szükségképp a kommunista pártba vezetett. Ő például sokakkal együtt a kisgazdapártban talált időlegesen otthonra. 1956-ban pedig – féltve a gondjára bízott fiatalokat – az ELTE forradalmi bizottságában vállalt szerepet.

[...]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Valasz.hu, 2017. ápr. 19.

2017-04-19 15:48:44
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ