„Mindig ugyanazt a témát kerülgetem” Interjú Rakovszky Zsuzsával (Kulter.hu)
(kiadvány: Célia - ÜKH 2017)

Az idei könyvhétre jelent meg Rakovszky Zsuzsa új regénye, a Célia. Mint minden Rakovszky-regényben, ebben is pillanatok alatt elmerülhetünk és elnyúlhatunk, miként az elbeszélő, Ádám „öreg, néhai macskák szagát őrző szürke fotelében”. A regény lírai szavakkal szőtt, mégis nagyon valóságos világáról kérdeztük a szerzőt. 

KULTer.hu: Az új regény címe: Célia. Erről a névről rögtön Balassi következő sorai jutottak eszembe: „Célia feje vagyon lefiggesztve, / mert vagyon nagy bánatja.” Miért lett a regény címszereplője Célia?

Nem a Balassi-vers miatt. Hadd ne áruljam még el, hogy miért: kíváncsi vagyok, rájön-e valaki magától. Az mindenesetre fontos, hogy ellentétben más szereplőkkel, akiket a becenevükön Zsaninak, Heninek, Nikinek szólítanak, a címszereplő a teljes nevét használja.

KULTer.hu: „Rakovszky most először írt férfit.” – olvastam a regény beharangozójában, és közben arra gondoltam, hogy nem is igaz, hiszen A hullócsillag évében már megengedte nekünk, hogy belekukkantsunk egy férfi naplójegyzeteibe. A két figura hasonlít is egymásra: a naplóíró újságíró–kritikus volt, a mostani férfi is bölcsész. Az újságíró figura önelbeszélése mintha előkészítette volna Ádámnak a terepet.

Ezt még kiegészíteném azzal, hogy a korábbi, Szilánkok című regényemben is első személyű narrátor férfi az egyik, meg a novellák között is van olyan, amelyikben férfi beszél. Van-e férfi és női szöveg? Valamennyire bizonyára, mint ahogy az életkora, a társadalmi helyzete, pszichológiai típusa és még sok minden más is érződik általában a beszélő hanghordozásán, például az, hogy mikor élt. Furcsa, de azok a regényeim, amelyekben nő beszél első személyben, nem ma játszódnak: az egyik a 17., a másik a 19. században, így a korszak nyelve, illetve amennyit imitálnom sikerült belőle, nagyrészt fölülírja a nőiség esetleges nyelvi megnyilvánulásait, ha vannak ilyenek. Kortárs női elbeszélőm viszont nincsen, illetve csak a novellák egy részében. Eredetileg úgy terveztem, hogy a Céliában lesz egy másik elbeszélő, a címszereplő, de valahogy „nem akart megszólalni”.

KULTer.hu: Feltűnő Ádám érzékeny, lírai narrációja. A testiséget illetőleg is kerüli a trágárságot, olyannyira, hogy Nikivel kapcsolatban egyenesen az Énekek énekéből idéz sorokat. Ezt iróniának szánta?

Természetesen. Ezt ellensúlyozza a rá következő, „valóvilágos” jelenet, a nyilvános, tévén közvetített szexuális aktus.

KULTer.hu: Általában durva a férfiak kommunikációja a szexualitással kapcsolatban. Ádámról tudjuk, hogy nem veti meg a home videókat, sőt a tanítványára, a lányával egyidős húszéves szexbombára fáj a foga. Azonban mindezt olyan líraian, jóságos atyaisággal teszi. Létezik vajon egy ilyen ötvenes Ádám?

Egyáltalán nem minden férfi beszél durván a szexualitásról vagy bármiről, és a nők is szoktak elég szabadszájúan beszélni, legalábbis egymás közt. Azt hiszem, az ember aszerint gondol a szexualitásra, aszerint beszél róla, hogy mit érez az éppen aktuális partnere iránt: szenvedélyes szerelmet, gyöngédséget, közönyt, haragot vagy megvetést: a szexualitás mindegyik esetben egészen mást jelent, még ha „objektíve” ugyanaz történik is. Másfelől a mély érzelmeken alapuló kapcsolatok szexuális eseményeit általában nem szokta senki a haverokkal kitárgyalni. Viszont ne felejtsük el azt sem, hogy a világ szerelmi költészetének nagy részét férfiak írták.

KULTer.hu: Ádám érzékeny, lírai alkata szerintem nagyon különbözik a regény többi férfi alakjától.

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Németh Ványi Klári, Kulter.hu, 2017. június 19.
 

2017-06-19 17:34:44
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ