Egy másik „névtelen” magyar (Tiszatáj Online)

ARADTÓL AZ ORSZÁGGYŰLÉSIG. PAVLOVITS MIKLÓS INTERJÚJA SZABAD GYÖRGGYEL, 1991–1992 CÍMŰ KÖTET BEMUTATÓJA

Szabad György történelmi távlatba került – nem csak tavalyelőtti halálával és nem csak annak végiggondolása kapcsán, hogy kik ültek azóta az Országház házelnöki székében, amióta ő felállt onnan. Szabad György azzal került igazán történelmi távlatba, hogy megjelent az interjúkötet (a Magvető gondozásában, a Tények és tanúk sorozat új folyamának negyedik darabjaként), ami az ő és Pavlovits Miklós 1991–1992-es beszélgetéseit tartalmazza, Aradtól az Országgyűlésig címmel. A könyvet Szegeden a kérdező Schmal Alexandrával, a kiadó szerkesztőjével és Ráczné Mojzes Katalinnal, a névmutató egyik összeállítójával mutatta be.

A történelmi távlat-kifejezést itt nem pusztán a tudósító patetikus hajlama, hanem Pavlovits Miklós megjegyzései is indokolják, aki az interjúsorozatot, így a kötetet is palackpostának nevezi, a múlt jelen idejű lenyomatának, egy lezárt valóságpillanatnak. Az interjúban Szabad György se előre, se hátra nem mutogatott, hanem az első állandó házelnököt olvassuk a múltjáról, a családjáról, ötvenhatról, az Akadémia rögös útjáról, a rendszerváltásról és a kilencvenes évek legelejének mindennapjairól. Szabad nemzeti demokráciáról beszélt és ezt sugallta, miután szinte végigélte azt a bizonyos századot – legalább e kettő köti össze „a másik” „névtelen” magyarral, Göncz Árpáddal. Talán ezek a tényezők is közrejátszanak a történelmi távlatban…

Pavlovits diákkorában járt Szabad dualizmuskori szemináriumára, majd Trianon előtti magyar–francia diplomáciai iratokat fordított a professzornak. Az ismeretség szálát jó húsz évre rá vették föl újra, amikor Dlusztus Imre bogarat ültetett a szegedi VTV ex-vezetőjének fülébe egy interjúkötet-sorozatról, amit a rendszerváltás nagy alakjaival tervezett a Délmagyarország főszerkesztője. Pavlovitsnak egyből a tanár úr jutott eszébe, aki a házelnöki irodában is szívélyesen fogadta egykori tanítványát és vélhetőleg telített naptára ellenére is türelmesen ült a magnó mellé.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szabó Ferenc, Tiszatájonline.hu, 2017. szeptember 20. 

2017-09-20 17:37:38
„egymás szavait visszhangozzuk”
A bálna nem motívum paradigmatikus indulása után második verseskötetében Zilahi Anna az emberi érintkezés és megismerés határait, természetes és mesterséges eszközeit, lehetőségeit és...
A gyász és a vigasz könyve
Szilasi László gyászkönyve az édesanya halála után kezd íródni: a szerző minden este 18:48-kor hívta fel az édesanyját, és miután meghalt, írásban folytatta vele az immár egyirányú...
Történetek a vágyról
A szerelemről és a biztonság vágyáról szól az Erősebb nálam, Szabó T. Anna új novelláskötete. Hosszabb-rövidebb történetei sokféleképpen beszélnek a hirtelen feltörő vagy éppen élethosszig...
Fordította: Lőrinszky Ildikó
Szembenézés a gyerekkorral
,,Apám egy júniusi vasárnap kora délutánján meg akarta ölni az anyámat." Ezzel a mondattal kezdődik ez a megrázó történet egy tizenkét éves lányról, és egy emlékről, amely örökös...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ