Magyarországra megy a komáromi szlovák kisember archetípusa (Új Szó)
Negyvennégy évesen, álnéven írta első regényét a komáromi Daniela Kapitáňová. A Könyv a temetőről a kortárs szlovák irodalom eddigi legnagyobb szenzációja; két éve a magyar fordítást Parti Nagy Lajos mutatta be a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Bíró Kriszta előadásában most előadás születik a műből.

Samko Tále, a történet hőse szellemi fogyatékos, törpe növésű férfi, aki mindent utál, ami eltér a normálistól. Ezért ő maga is szeretne belesimulni a környezetébe, aminek viszont nagy ára van. Besúgót nevel belőle városának nagy hatalmú ura.

Tizenhat évvel a szlovákiai megjelenése után Mészáros Tünde érzékeny fordításában került a regény a magyar könyvpiacra. A kötet budapesti bemutatója a 2016-os nemzetközi könyvfesztiválon volt, ahol Parti Nagy Lajos méltatta, Samko Tálét pedig rögtön rokoni kapcsolatba hozta az ő Sárbogárdi Jolánjával. Daniela Kapitáňová nyilatkozta is akkor, mennyire megtisztelő számára, hogy épp Parti Nagy Lajos lett az, aki betessékelte az ő Samkóját a magyar irodalmi életbe.

„Mivel a Magvető adja ki az én írásaimat is, Karádi Évának, a könyvfesztivál egyik szervezőjének jutott eszébe, hogy milyen jó lenne, ha ezt a könyvet én mutatnám be – mondja Parti Nagy Lajos. – Grazban voltam éppen, oda küldte el nekem Éva a szöveget, és el is kezdtem olvasni a gépben. Rögtön éreztem, hogy nagyon jó. Pont az a fajta próza, amit nagyon kedvelek. Tíz mondat után látni, hogy a magyar fordítás teremt-e nyelvet, vagy csak kínlódik. Mészáros Tünde teremtett egy nyelvet, az kellett ahhoz, amit Kapitáňová kitalált. Nekem ez nagyon beleillett abba, amit a kelet-közép-európai – elnagyoltan fogalmazva – örkényes, hrabalos, hašekes mindennapi groteszkjeinkről gondolok. Nem nagyon volt mit bemutatni a könyvön, hiszen a történetet úgysem meséli el az ember, legfeljebb azt tanácsolja: tessék elolvasni, ezt érdemes! S aki ezt elkezdte, az mind szájtátva olvasta végig, majd azt mondta: ez tényleg jó!”

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szabó G. László, Újszó.com, 2018. február 9. 

2018-02-09 12:00:36
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ