„Ulenspiegel mindenesetre jó elbeszélő volt” (Élet és Irodalom)
(kiadvány: Tyll)

A Tyll nem „művészregény”, de igazi posztmodern alkotás, élvezettel keveri a fikciót és a realitást, kitalált figurák élnek át történelmi eseményeket és történelmi alakok mondanak és tesznek kitalált dolgokat. Kehlmann könnyedén reflektál az elbeszélés, az írás, és az elbeszélés „igazságának” problémáira, számos szereplőjét jellemzi azáltal, hogy jól tud-e elmondani egy mesét vagy mennyire jól tudja elmondani saját élettörténetét. Valamint felléptet egy valós tudóst (Athanasius Kircher), aki belső monológjában megvallja, hogy tudományos írásainak nagy része kitaláció, és felléptet egy kitalált írót is (Martin von Wolkenstein), akiről megtudjuk, hogy önéletírása egyáltalán nem híven tükrözi élete történetét, hisz egyrészt „szívesen talált ki dolgokat, ha az emlékezete hiányosnak bizonyult, márpedig sokszor bizonyult hiányosnak”, másrészt élete legelementárisabb élményét „Nem lehetett jól elmesélni. Ő mindenesetre nem tudta. (…) a mondatok nem akartak engedelmeskedni. Ezért kénytelen volt máshonnan lopni.”

„Ulenspiegel mindenesetre jó elbeszélő volt, az apátnál sokkal jobb, és a kövér grófnál is…” Kehlmann kiváló elbeszélő. Csodálatos könnyedséggel építi fel a regény szerkezetét, újabb és újabb alakokat állítva a középpontba, mintha a regényt lapozva egy kaleidoszkópot forgatnánk, mindig új mintázatba rendeződnek az elbeszélés egyes szereplői és elemei.

Az irodalom által halhatatlanná vált Till Eulenspiegel a XIV. század első felében élt, tréfacsináló csavargó, a róla és – gyakran otromba – tréfáiról szóló népkönyv igazi „bestseller” volt, a XVI. század végéig legalább 35 német kiadást ért meg, s számos európai nyelvre lefordították: latinra, franciára, hollandra, angolra és lengyelre is. Több német szerző, Hans Sachs, Johann Nestroy, Wedekind, Gerhart Hauptmann és Brecht is feldolgozta és újraértelmezte Eulenspiegel alakját, ám a világirodalomba Charles De Coster emelte be, aki 1867-ben megjelent regényében Thyl Ulenspiegelt a németalföldi szabadságharc hősének tette meg.            

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Sárossi Bogáta, Es.hu , 2018. június 15. 

2018-06-15 12:56:47
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Új, mai versek
Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Ebben a költészetben nem válik szét a közélet és a magánélet, és a megfogalmazás sem lehet győztes...
Fordította: Fodor Zsuzsa
Egy filmrendező válaszútjai
Georg Wilhelm Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja. Az osztrák filmrendező Berlinben is aktív, de Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekül...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ