„Ulenspiegel mindenesetre jó elbeszélő volt” (Élet és Irodalom)
(kiadvány: Tyll)

A Tyll nem „művészregény”, de igazi posztmodern alkotás, élvezettel keveri a fikciót és a realitást, kitalált figurák élnek át történelmi eseményeket és történelmi alakok mondanak és tesznek kitalált dolgokat. Kehlmann könnyedén reflektál az elbeszélés, az írás, és az elbeszélés „igazságának” problémáira, számos szereplőjét jellemzi azáltal, hogy jól tud-e elmondani egy mesét vagy mennyire jól tudja elmondani saját élettörténetét. Valamint felléptet egy valós tudóst (Athanasius Kircher), aki belső monológjában megvallja, hogy tudományos írásainak nagy része kitaláció, és felléptet egy kitalált írót is (Martin von Wolkenstein), akiről megtudjuk, hogy önéletírása egyáltalán nem híven tükrözi élete történetét, hisz egyrészt „szívesen talált ki dolgokat, ha az emlékezete hiányosnak bizonyult, márpedig sokszor bizonyult hiányosnak”, másrészt élete legelementárisabb élményét „Nem lehetett jól elmesélni. Ő mindenesetre nem tudta. (…) a mondatok nem akartak engedelmeskedni. Ezért kénytelen volt máshonnan lopni.”

„Ulenspiegel mindenesetre jó elbeszélő volt, az apátnál sokkal jobb, és a kövér grófnál is…” Kehlmann kiváló elbeszélő. Csodálatos könnyedséggel építi fel a regény szerkezetét, újabb és újabb alakokat állítva a középpontba, mintha a regényt lapozva egy kaleidoszkópot forgatnánk, mindig új mintázatba rendeződnek az elbeszélés egyes szereplői és elemei.

Az irodalom által halhatatlanná vált Till Eulenspiegel a XIV. század első felében élt, tréfacsináló csavargó, a róla és – gyakran otromba – tréfáiról szóló népkönyv igazi „bestseller” volt, a XVI. század végéig legalább 35 német kiadást ért meg, s számos európai nyelvre lefordították: latinra, franciára, hollandra, angolra és lengyelre is. Több német szerző, Hans Sachs, Johann Nestroy, Wedekind, Gerhart Hauptmann és Brecht is feldolgozta és újraértelmezte Eulenspiegel alakját, ám a világirodalomba Charles De Coster emelte be, aki 1867-ben megjelent regényében Thyl Ulenspiegelt a németalföldi szabadságharc hősének tette meg.            

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Sárossi Bogáta, Es.hu , 2018. június 15. 

2018-06-15 12:56:47
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ