Bajos történet (Jelenkor.net)

Ez a kitartó, hol tényfeltárásba, hol vallomásba oltott önvizsgálat merengés a sorson, a léten, a boldogságon, a megváltáson. Mohácsi Balázs írása Szilasi László legújabb regényéről.

Könyvhétre jelent meg Szilasi László negyedik regénye, a Luther kutyái. Egy ideje keresem rá a megfelelő jelzőket: már olvasás közben elkezdtem, miközben próbáltam mesélni róla a barátaimnak, de a végére érve sem találtam meg őket. Mindenféleképpen óvakodnék a teljesen pozitív jelzőktől – mármint úgy érzem, óvakodnom kell (vagy illik) –, hiszen mégiscsak a szerző betegségéről, agydaganatáról, műtétjéről, lábadozásáról, utókezeléséről meg nagyjából a magánéletéről van szó. Mármint arról, amit mindebből megírt. (Talán nem érdemes különösebben szöszölni azzal, hogy azonosnak tekinthető-e a szerzői és az elbeszélői én: lehetett tudni Szilasi betegségéről és a Margó Fesztivál kötetbemutatóján sem finomkodott e tekintetben a szerző és Németh Gábor.)

Szóval ne azt mondjam erre a regényre, hogy jó – miközben nagyon jó, különböző elbeszélésmódokkal tagolt, precízen és izgalmasan felépített regényről van szó. Van tizenkét főfejezet, illetve egy rövid előszó és egy zárlat, a főfejezeteknek pedig vannak alfejezetei, amelyek valamilyen (nem mindig rögtön érthető) módon párbeszédben állnak a főfejezettel – ezek jellemzően eredetileg nem regényrészletnek születtek (legalábbis nem akként lettek publikálva), így például a Sértődékeny diszpécser című népszabadságos tárca vagy a Jelenkorban önálló novellaként megjelent Palavas flamingói. A könyv elején a négyfejezetnyi Utólagos értesülésekben E/3-as elbeszélésből értesülünk arról, hogy FS, HB, EE és SV miként emlékezik vissza a később az elbeszélőként felismert beteg férfi 2015. február 10-i egyetemi órán („kedd esti régi magyaros szeánszon”) történt epilepsziás rohamára, előzményeire és következményeire, a mentők kiérkezésére és a kórházba szállításra stb. Ezek a részek kifejezetten nyomozásra hasonlítanak, amiként Szilasi az előszóban megírta és nyilatkozta is, hogy az eszméletvesztése és részleges amnéziája miatt a kiesett mintegy 48 óra nyomába eredt, és tulajdonképpen meginterjúvolta a jelenlévőket. Krimi nincs: „vallomásaik” meglehetősen egybevágnak, kiegészítik egymást. A többi (fő)fejezetben nagyjából lineárisan haladunk végig a beteg műtétjén, majd onkológiai kezelésén, gyógyulásán és magánéleti manőverein – ezt a folyamatot tagolják a más-más modalitásban, némelykor erősen stilizálva megírt családi és privát történetekként és emlékekként olvasható szövegbetétek.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Mohácsi Balázs, Jelenkor.net, 2018. június 28. 

2018-06-28 12:39:46
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ