„Egy könyvtáros a kölcsönzőből” (Élet és Irodalom)

Ahogyan annak idején a Megjött Ézsaiás fölvezette a Háború és háború című regényt, ugyanúgy most A Manhattan-terv vezette föl az Aprómunkát. (A Manhattan-terv Ornan Rotem készítette fotóin ott van a New York Public Library is, a nagy bálnaszerű szikla részlete is, melyre a város épült.) De mintha most ez a legújabb könyv is csak előkészülete lenne valami nagyobbnak. Az életmű sajátossága, hogy kisebb és nagyobb lélegzetű, fajsúlyú művek váltakoznak benne. A mellékeseknek mindig megbocsátunk az elkészült fontosabbak miatt. Szerintem egy eset volt, amikor a nagyobb szabású mű egyértelműen nem sikerült, ez a Háború és háború. Most a legutóbbi jelentékeny mű, a Báró Wenckheim után megint várakozó állásponton vagyok: mikor születik vajon meg az újabb kiugró teljesítmény. Négyszer már megtörtént a csoda, ne legyünk telhetetlenek.

Az az író, aki megírta a Sátántangót, Az ellenállás melankóliáját, a Seiobo járt odalent és a Báró Wenckheim hazatér című alapműveket, végül is azt csinál, amit akar. Kár, hogy nem ír már olyan kiváló novellákat, mint pályája elején (Kegyelmi viszonyok). A nagymonológ műfaját azonban nem ereszti, a Théseus-általános három titkos akadémiai előadása után most itt a legújabb beszéd, szövegelés, monológ. A félig bolond, félig zseni figurák végigkísérik az életművet, ők azok, akik csak mondják, mondják a magukét (netán mániákusan le is jegyzik a víziói­kat vagy lejegyzi azokat a szerző). A Sátántangó doktora, Az ellenállás legokosabb és leghülyébb szereplője, Eszter úr és Valuska, a Háború és háború „vidéki levéltárosa”, Korim György (később Korin György), avagy például a barcelonai orosz teremőr, a barokk zenéről előadó „építész” a Seioboban, a Tanár úr és maga a báró a Báró Wenckheimben kicsit hasonlítanak egymásra, egyszerre tűnik komikusan komolytalannak és halálosan komolynak, amit gondolnak, mondanak. A Háború és háború (egyébként New Yorkba is eljutó) kisember hőse ugyanúgy világra szóló elméletet gyárt és „őrült” terveket sző, mint mostani hősünk, a New York-i lúdtalpas (pardon: harántsüllyedéses) mániákus közkönyvtáros.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Károlyi Csaba, Es.hu, 2018. szeptember 28. 

2018-09-28 18:56:30
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Az alternatív pedagógia útjain
A rendszerváltás a magyar történelem fontos fordulópontja. A több mint harmincévnyi távolság már lehetővé teszi, hogy objektívan tekintsünk rá, de még meghallgathassuk az események alakítóinak...
Hová tűntek a férfiak?
Az Apám üzent Grecsó Krisztián eddigi legszemélyesebb könyve, miközben valódi fikció. Regényes nyomozás a családi múlt után, amely a személyes vallomás látszatát kelti. Mit jelent a kitörés...
Irodalomtörténeti pszichohistóriák
Milbacher Róbert nagy sikerű és hiánypótló művéhez, a Legendahántáshoz hasonlóan a Ködképek az irodalom láthatárán is közérthető és szórakoztató ismeretterjesztésre vállalkozik....
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ