„Egy könyvtáros a kölcsönzőből” (Élet és Irodalom)

Ahogyan annak idején a Megjött Ézsaiás fölvezette a Háború és háború című regényt, ugyanúgy most A Manhattan-terv vezette föl az Aprómunkát. (A Manhattan-terv Ornan Rotem készítette fotóin ott van a New York Public Library is, a nagy bálnaszerű szikla részlete is, melyre a város épült.) De mintha most ez a legújabb könyv is csak előkészülete lenne valami nagyobbnak. Az életmű sajátossága, hogy kisebb és nagyobb lélegzetű, fajsúlyú művek váltakoznak benne. A mellékeseknek mindig megbocsátunk az elkészült fontosabbak miatt. Szerintem egy eset volt, amikor a nagyobb szabású mű egyértelműen nem sikerült, ez a Háború és háború. Most a legutóbbi jelentékeny mű, a Báró Wenckheim után megint várakozó állásponton vagyok: mikor születik vajon meg az újabb kiugró teljesítmény. Négyszer már megtörtént a csoda, ne legyünk telhetetlenek.

Az az író, aki megírta a Sátántangót, Az ellenállás melankóliáját, a Seiobo járt odalent és a Báró Wenckheim hazatér című alapműveket, végül is azt csinál, amit akar. Kár, hogy nem ír már olyan kiváló novellákat, mint pályája elején (Kegyelmi viszonyok). A nagymonológ műfaját azonban nem ereszti, a Théseus-általános három titkos akadémiai előadása után most itt a legújabb beszéd, szövegelés, monológ. A félig bolond, félig zseni figurák végigkísérik az életművet, ők azok, akik csak mondják, mondják a magukét (netán mániákusan le is jegyzik a víziói­kat vagy lejegyzi azokat a szerző). A Sátántangó doktora, Az ellenállás legokosabb és leghülyébb szereplője, Eszter úr és Valuska, a Háború és háború „vidéki levéltárosa”, Korim György (később Korin György), avagy például a barcelonai orosz teremőr, a barokk zenéről előadó „építész” a Seioboban, a Tanár úr és maga a báró a Báró Wenckheimben kicsit hasonlítanak egymásra, egyszerre tűnik komikusan komolytalannak és halálosan komolynak, amit gondolnak, mondanak. A Háború és háború (egyébként New Yorkba is eljutó) kisember hőse ugyanúgy világra szóló elméletet gyárt és „őrült” terveket sző, mint mostani hősünk, a New York-i lúdtalpas (pardon: harántsüllyedéses) mániákus közkönyvtáros.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Károlyi Csaba, Es.hu, 2018. szeptember 28. 

2018-09-28 18:56:30
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ