A Mesés gyerekkor tulajdonképpen egyfajta válasz vagy magyarázat arra, hogy miért uralkodott el ilyen mértékű szabadság a szexuális életemben – mondja Catherine Millet író, művészettörténész, aki legújabb könyvében újra teljesen megnyílik az olvasó előtt és gyerekkora mélyére hatolva ábrázolja azt a kort, amelyben felnőtt. – Kiss A. Kriszta interjúja.

Az ismert művészettörténész, Catherine Millet 1948-ban született Párizs külvárosában, Boi-Colombes-ban. Szenvedésekkel és képzelgésekkel teli gyerekkorára mindeddig csak utalt eddigi két regényében, a Catherine M. szexuális életében – amely hazájában és szerte a világon nagy visszhangot váltott ki témája, szókimondó stílusa miatt – és a Féltékenységben. A Mesés gyerekkorban (amely magyarul a 2018-as Margó Fesztiválra jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában) részletekbe menően megfogalmazza, miket élt át kislányként és hogyan, milyen módszer segítségével volt képes ezeket az élményeket feldolgozni.  Millet, aki az írás mellett egy modern képzőművészettel foglalkozó folyóirat, az Art Press főszerkesztője is, talán minden eddiginél feltárulkozóbb legújabb kötetében, hiszen nem csupán a magánéletébe enged bepillantást, hanem a képzeletébe is.

Mi az oka annak, hogy először a felnőttkorát, a szexuális életét írta meg, és csak utána a gyermekkort? Szükséges az előző könyvek ismerete, annak tükrében kell olvasni a mostanit vagy nem kell feltétlenül a megjelenések sorrendjében megismerni a több szempontból elbeszélt életet?

Az olvasónak természetesen megvan a joga ahhoz, hogy olyan sorrendben olvassa a könyveimet, ahogyan az neki tetszik – annak ellenére, hogy én tényleg nem az események sorrendjében meséltem el az életemet. Ehhez érdemes tudni, hogy azután írtam meg az első könyvemet, amely a szexuális életemről szól, miután megéltem azt a féltékenységi válságot, amely pedig a második regényemben tematizálódik. Ez idő alatt ugyanis olyan volt, mintha bizonyos értelemben megfosztottak volna a szexualitásomtól, azonban az élmények részletes leírása közben, és utána úgy éreztem, sikerült visszaszereznem, újra szert tennem rá. A harmadik regényem pedig, a Mesés gyerekkor tulajdonképpen egyfajta válasz vagy magyarázat arra, hogy miért uralkodott el ilyen mértékű szabadság a szexuális életemben. A gyerekkoromban kerestem ugyanis, mi lehet az oka annak, hogy erkölcsi a priorik nélkül léptem be a felnőttkorba.

A Catherine M. szexuális életében a nyers megfogalmazás, az explicit kifejezésmód uralja az elbeszélést, míg a Mesés gyerekkor olykor szinte lírai. Ez a kontraszt szándékos, vagy csupán ezt igényelték az eltérő élethelyzetek?

Valóban nem ugyanolyan a kettő stílusa. Amikor belevágtam a Catherine M. szexuális életébe, az volt a kifejezett célom, hogy tiszta, tényszerű leírásokat adjak. Akkor nem állt szándékomban pszichologizálni. A következő két könyvben azonban már fontos volt – témájukból adódóan is –, hogy az írásmód, a stílus meghatározó legyen: nem csupán a cselekmények, gondolatok bemutatása számított, hanem már az is, hogyan mutatom be azokat, milyen szavakat, metaforákat használva.

A Mesés gyerekkor című regényben nemcsak a személyes élmények elbeszélése hangsúlyos, de a társadalomtörténeti leírások is. Mi az oka annak, hogy ez itt ennyire előtérbe került?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Kiss A. Kriszta, Litera.hu, 2018. október 27.