Catherine M. gyerekként a bántalmazó család elől menekült a fikcióba (Könyves Blog)
(kiadvány: Mesés gyerekkor)
Catherine Millet a kortárs francia művészettörténet kiemelkedő alakja, az Art Press folyóirat főszerkesztője, valamint a geometrikus absztrakció szakértője. Széleskörű nemzetközi hírnevét mégsem elsősorban ennek köszönheti, hanem a 2001-ben megjelent Catherine M. szexuális élete című könyvnek, amelyet azóta is minden idők egyik legmerészebb és legexplicitebb szexuális tartalmú regényként tartanak számon. A több mint 2,5 millió példányban elkelt regényt két, szintén életrajzi ihletésű kötet követte, a Mesés gyermekkor október közepén jelent meg a Magvető gondozásában. Marcel Proust több mint 3000 oldalas, hétkötetes regényfolyamát, Az eltűnt idő nyomábant félig viccesen summázni szokták egy mondatban: „A kis Marcel író lesz.”. Catherine Millet harmadik életrajzi kötete hasonlóan összegezhető, az írónő gyermekkoráról szóló, a Proust-i életműhöz hasonlóan emlékezéstörténetként jellemezhető regény, az író megszületésének története. A magyar cím félrevezető, a mesés jelző az eredetiben többrétegű, álomszerűt és álmodottat is jelent, mely cím mögött a gyermekkor megkettőzésének gesztusa rejlik.
– írja Millet regényében. A valóság és a fikció párhuzamos léte önvédelmi mechanizmus, mely a bántalmazott vagy a családon belüli erőszak közegében felnőtt kisgyermekek gyakori menekülési útvonala. A kis Catherine a külső megfigyelő pozíciójába menekül, élesen pásztáz minden arcrezdülést, ruharészletet, szobabelsőt, mintha egy film szereplőit és díszletét figyelné meg, melytől elválasztja egy közvetítő közeg, a képernyő, miközben a vezetéknéven szólított, ezzel tovább távolított Simone, az édesanya öngyilkossággal fenyegetőzik. Apja alkoholizmusa, erőszakossága, vagy anyja egyre növekvő kényszeressége és szuicid hajlama csak úgy feldolgozható a kislány számára, ha elbeszélt történetté alakítja, kiszínezi, és iskolatársait rémisztgeti vagy szórakoztatja meséivel. […]
2018-11-06 17:37:06
|
|