Semmi nem az, aminek látszik (Székelyföld)
(kiadvány: Jelmezbál)

Aki családban él, jól tudja, semmi nem az, aminek látszik. A derűs hétköznapokon ki korán, ki később indul munkába, ám előtte gondosan felölti álarcát. A kiegyensúlyozott, harmonikus párkapcsolatban élő nő/férfi látszatát keltve tesz-vesz az irodában (vagy ahova épp hivatása köti), holott a valóság egészen más. Hétfőn mogorva és durcás vagyok, kedden szökdécselő bohémség és boldogság jár át, szerdán révetegen bámulom a különleges formájú felhőket, csütörtökön összecsapnak a fejem fölött a hullámok, pénteken ordítok, ha hideg a kávé, de akkor is, ha megfelelő hőmérsékletű. Szombaton alszom egész nap, vasárnap kapkodás, hogy szalad a ház, semmi nincs a helyén, jaj, sosem érem utol magam. Álarcunk mögött ott rejtőzik a valódi énünk, ám csak kevesen vagy talán senki sem képes felfedezni, megismerni, látni… De az is lehet, hogy egy idő után a kettő helyet cserél…

A Jelmezbál1 című, nem mindennapi regényről töprengve jutottam arra a nem éppen arkhimédészi felfedezésre, hogy gyakran bizony úgy élnek egymás mellett az emberek, még a családtagok is, mintha nem ismernék egymást, mintha idegenek volnának. De vajon megismerhető-e teljesen a társunk? Bizonyos dolgokat elmond magáról, másokat megtapasztalunk az évek során, de ettől még tudásunk nem lesz megingathatatlan. „Tanulni kell a téli fákat” – figyelmeztetett Nemes Nagy Ágnes. Tanulnunk kell egymást is. Szülőnek a gyerekét, férjnek a feleségét, lánynak az anyját, apját, fiúnak a testvérét, nagybácsinak az unokahúgát, és sorolhatnánk a szövevényes rokoni viszonyokat. Mindenki másképp viselkedik a négy fal között vagy a tükör előtt, mint társaságban. Épp ez az, ami megnehezíti a társas kapcsolatokat. Vagy éppen izgalmasabbá teszi az életet.

Talán mindenkinek az életében eljön az a pillanat, amikor kíváncsi lesz a családfájára. Amikor időt s fáradságot nem sajnálva nekiáll kutatni a felmenőit, s nemcsak azért, mert ez mostanság menő, hanem mert tényleg érdeklik a gyökerek. A „honnan jöttünk?”, „hová tartunk?” kínzó kérdésekre aligha lehet másképp választ kapni, ha csak nem egy kiadós, bár veszélyeket is magában rejtő nyomozással.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Gajdó Ágnes, Székelyföld, 2018/10.

2018-11-09 15:06:15
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ