„Ha egy férfi csak durván próbál bevágódni, az nem zaklatás” (Magyar Hang)
(kiadvány: Mesés gyerekkor)

Nem hisz a női irodalom létezésében, a metoo-mozgalommal szemben viszont kritikus Catherine Millet, aki szerint a kéretlen bókok és nyomulások nem számítanak zaklatásnak. Az egyik legismertebb francia szerző aláírta azt a nyílt levelet is, amit a közvélemény elsősorban Catherine Deneuve nevével párosít, és ami szerint a nyomulásról szóló közbeszéd egy újfajta puritanizmust honosíthat meg. Ami nyilván nem lenne Millet ínyére: hozzá kötődik az utóbbi évek egyik legsikamlósabb francia regénye, a 2002-es Catherine M. szexuális élete. A saját kalandjait tabumentes történetté formáló író, nem meglepő módon, Michel Houellebecq jó barátja, továbbá Lars von Trier filmjeinek nagy kedvelője. Millet is részt vett a Margó Irodalmi Fesztiválon, itt tudtuk őt kérdezni műveiről és legutóbbi közéleti állásfoglalásairól.

A hús és a sérelem piaca – Magyar Hang

Ha emberi nőstény vagy hím párosodni kíván, szexuális javaival kétféle tőzsdén kereskedhet. Egyik a hús-, másik a metoo-piac.

Kevésbé provokatív a művészetkritikus 2014-es regénye, a magyarul most a Magvetőnél megjelent Mesés gyerekkor, ami az álmodozó múltba repíti vissza a hagyományosabb történetmondás iránt fogékony olvasót. Nem tévedünk nagyot, ha rögtön Az eltűnt idő nyomában alkotójára asszociálunk. Millet még bele is írja őt művébe: „A jövőbe tekintő képzelethez hasonlóan, amely például Balbec nevének hallatán Proustban felélesztette az utazás vágyát, létezik múltba tekintő képzelet is, amelynek köszönhetően gyermekkori tájaink hely- és utcanevei, főleg, ha tulajdonnevekről van szó, egy bensőséges történetbe horgonyozzák le az életünket.” Őriznünk kell hát ezeket az emlékeket, visszatérni a régmúlt utcanevekhez, a kedves tájakhoz – üzeni a Mesés gyerekkor szerzője.

De nemcsak valamiféle hamis nosztalgiát ébreszt mindez bennünk, meggátolva az előretekintésben és a jelen pontos értékelésében? Millet ezzel nem ért egyet. – Lehet valamiféle sajnálkozó konnotációja a nosztalgia szónak, hogy a múltat felemeljük, és a jelent leértékeljük ezáltal. Nálam erről nincs szó, nem érzek olyasmit, hogy visszamennék korábbra, vagy régi dolgokat sírnék vissza. Az életemet jobbnak is tartom, mint amilyen korábban volt – fejti ki lapunknak.

Szerinte az embernek épp azért kell felelevenítenie a gyermekkorát önmagában, mert ezzel megőrizhető valamiféle tiszta ártatlanság, pozitív rátekintés a dolgokra. Ahogy a Mesés gyerekkorban is megjegyzi, a felnőttet a jövőbe lökik álmai, míg a gyermekéi közvetlenebbül tapinthatók, mondhatni, jelenidejűek. Boldogabbak is emiatt a kicsik, a keserű csalódottság nem jellemző rájuk. Mint a Magyar Hangnak mondja: „a gyermekkorban még nincs meg az a kudarctapasztalat, mint egy felnőtt esetében. Épp a kamaszkor hozza magával, majd a felnőttlét korai évei, hogy tudomást veszünk a kudarcainkról.” A gyermekkor megőrzésével szállhatunk szembe a kudarcok visszavető hatásával, őrizve egyfajta eredendő optimizmust.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Lakner Dávid, Magyarhang.org, 2018. november 11. 

2018-11-11 18:09:34
Szerettünk volna még egy kötetet együtt elkészíteni, így született meg az Elegendő ok. Kántor Péter a 2017 óta írt versei közül válogatta: múlt, emlékezet, közélet, járvány, betegség...
Fordította: Patat Bence
A Harcok című hatodik kötettel zárul Karl Ove Knausgard önéletrajzi regényfolyama. A szerző Malmőben él második feleségével, Lindával és három gyerekükkel. Az első Harcom-regény, a Halál...
Fehér Béla fergeteges regényében a jelen és a múlt, a hétköznapi és a különleges, a valóságos és a természetfeletti szférák gabalyodnak össze.
A vastavai Sárga Pipacs vendégfogadó...
Schein Gábor új könyve igazi fantasztikus olvasmány. A verses regény azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ