Betonverővel az aknamezőn (Élet és Irodalom)
(kiadvány: Hét életem)

Hét életem kétségtelenül az oral history egyik mintapéldája. De nem a Magyarországon 1989-et követően igen közkeletű, anekdotákkal fűszerezett, még a nem írók kezén is irodalmi teljesítményszámba menő történetmesélős változat. Akad benne ilyesmi is, ám inkább szabatos, fegyelmezett korkép ez, lehetőség szerint minél hűségesebb rögzítése, pontos megörökítése a mindenkor fennállónak, mintha egy nagymama azt akarná az unokája vagy a dédunokája értésére adni, miért is történt az a felmenőjével a zavaros huszadik században, ami történt. Egyes szám első személyű emlékezés, amiből szándékosan van kiszorítva az „én”.

Ennek a beszélgetőkönyvnek a főhősével, Agneša Kalinovával a kétezres évek elején szűkebb körben alkalmam volt találkozni egy ízben, londoni barátaink, Julia és Peter Sherwood, Agneša lánya és veje lakásán. Agneša Kalinová, ha jól számolom, közelebb volt már a nyolcvanhoz, mint a hetvenöthöz, a ragyogó szépségű, vidámnak, felhőtlennek és felszabadultnak ható idős asszony, ez a valóságos nagyvilági dáma nemcsak a nagyság benyomását sugározta, hanem élénk, nyitott, igazi nyugat-európai társasági lénynek is bizonyult, kommunikációs értelemben mindvégig a kis társaság abszolút középpontjában maradt. A családi tekintélyen túl valamilyen láthatatlan, nehezen érzékelhető, messziről hozott aurának is köszönhető volt ez. Tudtam róla, hogy Csehszlovákiából emigrált Nyugat-Németországba valamikor a hetvenes évek végén, Münchenben a Szabad Európa Rádió cseh és szlovák részlegénél dolgozott, visszavonulása után továbbra is a bajor fővárosban él, onnan utazik gyakran Londonba, hogy a lányát és a családját meglátogassa. A beszélgetés alatt többször is szóba hozta húsz éve elhunyt férjét, akinek a hatvanas években Magyarországon megjelent könyvét az este folyamán visszatérően említette nekünk. Kiderült, hogy nemcsak jól ért, de beszél is valamelyest magyarul, a társalgás viszont azon az egyszeri találkozás miatt oly emlékezetes estén angolul folyt.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Csuhai István, Es.hu, 2018. szeptember 14. 

2018-09-14 15:43:09
Fordította: Kiss Kornélia
A 62 éves szabadalmi mérnök, Elisabeth Párizsban él tanár férjével, Pierre-rel. Egy nap tavaszváró partit rendeznek családtagjaikkal és barátaikkal, és az utolsó pillanatban a szomszédjukban...
Székely Szabolcs verseskötete az érett férfikorról szól pátosz nélkül, de nem illúzióktól mentesen. Haragudhat-e egymásra férj és feleség, ha közben fél szemmel a gyerekre kell figyelni?...
Fehér Béla fergeteges regényében a jelen és a múlt, a hétköznapi és a különleges, a valóságos és a természetfeletti szférák gabalyodnak össze.
A vastavai Sárga Pipacs vendégfogadó...
Schein Gábor új könyve igazi fantasztikus olvasmány. A verses regény azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ