A könyv, ami még véletlenül sem olyan, mint az első palacsinta – Interjú Fehér Boldizsárral, a Vak majom szerzőjével (Funzine.hu)
(kiadvány: Vak majom)

rói példaképe Hemingway, de imádja Kunderát és Kafkát is, mindig az írással akarta megkeresni a kenyerét, sosem volt B terve. Fehér Boldizsár családjában mindenki az írással foglalkozik és ő sem lóg ki a sorból: kabarét, szövegkönyvet és regényt is ír. Első könyve, a Vak majom alig egy hónapja jelent meg.

A történet egy francia luxusszállóban játszódik, ahol két Nobel-díjas tudós bejelenti a vendégeknek, hogy egy titokzatos kísérletet fognak végrehajtani rajtuk. A vendégek között van Magyarország egyik leggazdagabb embere, akinek nem is olyan régen, ám annál kalandosabb módon hullott ölébe hatalmas vagyona. Bár a regényt humora és eseményszövése miatt akár Rejtő Jenő is írhatta volna, Fehér Boldizsárnak egyáltalán nem állt szándékéban rá hajazni.

A honlapodon található életrajzodban azt írod, jobban örültél volna, ha zenész leszel, és akár még teniszjátékos is válhatott volna belőled. Ez a két terület jobban érdekelt gyerekként, mint az írás?

Szerencsére elég korán akadtak olyanok, akik hajlandóak voltak fizetni azért, amit írok, ezért soha nem gondolkodtam azon, hogy más foglalkozást keressek. A gimnázium utolsó évében a rádiókabaréba kezdtem írni, onnan átkerültem Fábry Sándor geg csapatába, és vicceket írtam neki a műsorba. Szerencsés voltam.

Mikor írtad az első történetedet?

Amint megtanultam írni, még óvodában. Emlékszem az egyik mesémre is, csupa nagybetűkkel, egybe írtam. Van benne egy király és három fiú, nem gondoltam túl, de valahol el kellett kezdeni.

Nagyon sokat dolgoztok együtt a bátyáddal, Gáspárral, például a #Sohavégetnemérős forgatókönyvét is közösen írtátok. Sikerül konfliktusmentesen kooperálni?

Gyerekkorunkban közösen vettünk fel magnókazettára műsorokat, van vagy harminc kazettánk, amin tévéműsorokat és hangjátékokat adunk elő. Azóta is lényegében mindent együtt csináltunk. Az együttes munka csak ennek a folytatása volt. A legjobb jelenet, amit valaha írtunk, egy cinikus gyerekkönyvről szól. Az a címe, hogy Pupu maci céltalan élete és halála. Olyan feladatok vannak benne, mint „Juss ki a labirintusból, de ne várj érte dícséretet. Bárki meg tudja csinálni.” Vagy „Teljesen felesleges összekötnöd a pontokat. Egy medve lesz. És kicsit sem élethű”.

Hiába akartál mindig író lenni, amikor arra került a sor, hogy egyetemre jelentkezz, mégsem az irodalomszakot választottad. Miért?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Tegdes Péter, Funzine.hu, 2018. november 29.

2018-11-29 17:25:20
Mítosz a 20. századról
Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan...
A nagy múltú antológia idén is az elmúlt év folyóiratterméséből válogatja ki a legfontosabb verspublikációkat.
Mítosz a 20. századról
Darvasi László monumentális nagyregénye 1908-tól 1957-ig vezet végig a magyar történelmen. A vidéki kastély grófja felesége halála után valószerűtlen építkezésbe fog: egy elpusztíthatatlan...
Új versek, régi témák
Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Az utazás folyamatos: billegünk a csónakban, kanyarodunk a teherautóval, viháncolunk a kertben, vagy éppen hátsó lépcsőkön...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Támogatók ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ