Árva lélek balladája (Kulter)

Mi történik, ha egy faluirodalommal bemutatkozó Arany-kutató hirtelen átnyergel a lehető legurbánusabb műfajra, a krimire? Hogyan teremthető meg egy ismeretlen regény fikciója? És végül: lehet-e ma tizenkilencedik századi nyelven történetet mesélni?

Többek közt e kérdések is feltehetők Milbacher Róbert „kisded bűnregényére”, a Léleknyavalyákra vonatkozóan, s bár két szépirodalmi kötet alapján merész vállalkozás lenne határozott állításokat tenni egy írói pálya alakulásáról, annyi már most látszik, hogy a falusi szcénákat fókuszban tartó Szűz Mária jegyese után ezúttal egy egészen más típusú prózával van dolgunk. A szerző kísérletezőkedve, úgy tűnik, nem hagy alább: a Léleknyavalyák a klasszikus és kortárs szépirodalom mellett az analitikus és metafizikai krimi kontaminálására építő megoldásai miatt lesz érdekes.

Adott tehát a kérdés: hogyan tud teljesíteni a kötet e többféle regiszter összeolvasztásában?

Talán éppen azért, mert az első magyar krimi fikcionális helyébe lép (az igazi első, Gúthi Somáé jóval később, a századfordulón jelent meg), a szöveg magába sűrít olyan jegyeket, melyeket egy kortárs, 21. századi krimitől is joggal elvárnánk: reflektáljon a történet itt és mostjára, hordozzon aktuális társadalmi téteket. A választott kor, az 1848/49-es események utáni szabadsághiányos, csak lassan konszolidálódó időszak ideális terepe a korabeli politikai eszmék és a korhangulat megmutatásának, mégis, amennyire 19. századi a szöveg első olvasatra, legalább annyira szól a máról is. Igyekszik figyelembe venni és színre vinni a két korszak ütköztetéséből adódó olvasói prekoncepciókat és ontológiai dilemmákat: elég, ha arra gondolunk, hogy a világ megismerhetőségének racionalista, romantikus és posztmodern szemléletei ütköznek a kötet lapjain. Hasonlóképp, a különböző nyelvi szinteken megjelenő archaizmusok (szókincs, mondatszerkezet, helyesírás stb.) és a korabeli nyelv érzékletes, de korántsem teljes körű imitálása is arra mutat, hogy a korszak- és témaválasztás csak kerete egy posztmodern problémahalmaz színrevitelének.

Ahogy tehát már e rövid skiccből is sejthető, szépirodalmi szövegként a kötet meglehetősen jól teljesít:

bővelkedik a 19. századi kulturális szcénára történő rejtett utalásokban (ezek felfejtéséhez lásd Szilágyi Márton 2018/9-es Jelenkorban megjelent írását), amelyek az intertextuális játékokkal, ironikus kiszólásokkal együtt jól működő szöveget eredményeznek.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Szántai Márk, Kulter.hu, 2019. január 14. 

2019-01-14 18:18:50
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ