Egy túlélés krónikája - francia írónő Kertész Imréről és Orbán Viktor leveléről (Népszava)

„Tabukról tudtunk beszélgetni és tanúja lettem A végső kocsma című regényével folytatott küzdelmének: hogyan kellett igénybe vennie más emberek testét, hogy végig tudja írni ezt a regényt. Mindez igazi lecke volt számomra” – mondja Clara Royer, akinek Kertész Imre élete és halálai című életrajzi esszéje a héten jelenik meg.

Hogyan fogadta a francia olvasóközönség a 2017 januárjában megjelent könyvét?

Franciaországban éppen jó időben íródott ez a könyv. Az író nemrégen halt meg, és a Kertész-szeretők számára nagy űrt hagyott maga után. A francia értelmiségi és irodalmi közegben Kertészt olyan írókkal szokták összehasonlítani, mint például Aharon Appelfeld, J. M. Coetzee, W. G. Sebald, Varlam Salamov, de mivel a szerzők nagyobb része nem tud magyarul, nem tudtak dolgozni olyan fontos forrásokkal, mint a Berlini Művészeti Akadémián lévő hagyaték iratai. A könyvem volt az első, ami nem összehasonlításra épült. A két – a magyar és a világirodalmi – közegbe igyekeztem belehelyezni Kertész művét.

Milyen reakciókra számít a magyar nyelvű kiadás kapcsán?

Kertész Imre elfogadta, hogy egy francia író írjon róla, és így lehetségessé tette, hogy hazajárhattam hozzá, és olvashattam a kiadatlan írásait. Azt mondom, hogy író, mert neki fontos volt az írói tevékenységem és kapcsolatom az írással, hogy beszélni tudtunk magyar írókról és történelemről. A magam köztes pozíciójára támaszkodtam: egy magyarul beszélő külföldi, vagy amint mondani szoktam: egy „ismerős idegen”. Másfajta perspektívát ad, és remélem, a magyar olvasóközönségnek is érdekes ez a kevéssé szokásos pozíció. Azt is remélem persze, hogy Kertész műveinek az értelmezését segíti ez a könyv.

Ahogy ön is írja, Kertész elégedetlen volt a magyar kritikusok reakcióval, szerinte nem értették, félreértették a műveit – szemben például a német olvasókkal. Az Auschwitz-cal jelzett „holokausztkultúra” érájában történt e téren elmozdulás az utóbbi években?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Rácz I. Péter, Népszava.hu, 2019. március 26. 

2019-03-26 17:54:38
A Hős utcában található Budapest legnagyobb, jelenleg felszámolás alatt álló szegregátuma. Erdős Virág az utóbbi néhány évben sok időt töltött az itt élő gyerekek és felnőttek között,...
Mindannyian ismerjük azokat a pillanatokat, amelyekben egyedül vagyunk: az elalvás, az ébredés előtti perceket, amikor már tudjuk, hogy valamit épp elfelejtünk, de már nem tudjuk, hogy mit. Krusovszky...
Fordította: Morcsányi Géza, Kántor Péter
Ljudmila Ulickaja új elbeszéléseiben a hétköznapi és a megmagyarázhatatlan fonódik egymásba elválaszthatatlanul. Hősei idősödő, magányos figurák, akik megpróbálják rendezni a konfliktusaikat...
Fordította: Patat Bence
Utolsó előtti kötetéhez érkezett Knausgard nagyszabású regényfolyama, a Harcom.
Az Álmokban a fiatal felnőtt Karl Ove Bergenbe költözik, hogy a helyi íróakadémiára járjon, és teljesen...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ