Emlékezés, alkotás, valóság (Élet és Irodalom)
(kiadvány: Élet - Harcom 4.)

Knausgård monumentális vállalkozása

FEUILLETON - LXIII. évfolyam, 17. szám, 2019. április 26.

A Harcom tehát monumentális vállalkozás, egy brutális méreteket öltő forma keretei között kidolgozott és konzekvensen végigvitt irodalmi és esztétikai program, mely az önéletírás hagyományából táplálkozik, annak horizontját azonban mind a forma monumentalitása, mind a regény narratív konstrukciója, mind az önéletírási konvencióktól markánsan eltérő, nagyrészt esszéisztikus elemek beépítése révén egyértelműen kitágítja és felforgatja. Nem csoda, hogy számos kritikus Az eltűnt idő nyomábanhoz hasonlította. A modernség nyelvileg túlhajtott prózanyelvét természetesen hatalmas különbségek választják el a norvég író által működtetett regénydiskurzustól, mindazonáltal az összehasonlítás mégis megállja a helyét, ha az epikus forma szinte elrettentő monumentalitása, az emlékezéspolitika lehetőségei, az írás metanarratív tematizálódása és az íróvá válás, az írói identitás elnyerésének kérdései alapján állítjuk párhuzamba a két eltérő szövegvilágot. Proust mellett egy másik lehetséges, és sokszor talán pusztán csak politikai okokból mellőzött hatástörténeti modell, mely egyébiránt szintén a modernség (bár annak egyszerre klasszikus és esztétizáló) világából származik, Knut Hamsun Éhsége. Hamsunnal kiszélesedett a norvég irodalom és a világirodalmi körforgás közötti északi átjáró, melyet nem sokkal korábban Ibsen és Björnson nyitottak meg.

Karl Ove Knausgård hat kötetre rúgó, több mint háromezer oldalas regényfolyama minden kétséget kizáróan a posztmodern paradigmán túllépő XXI. századi prózairodalom egyik legfigyelemreméltóbb és mindazonáltal legpolémikusabb vállalkozása, melynek magjában egyfelől az emlékezés, a felidézés, másfelől pedig az alkotás és az írás kérdései, kétségei, problémái, valamint ennek a két tematikus tengelynek a valósághoz való viszonya állnak. Az, hogy a Harcom német kiadása miért ódzkodott az eredeti és meglehetősen kellemetlen politikai és történelmi konnotációkat hordozó cím használatától (Min Kamp – Mein Kampf), melyet az utolsó kötet nagyszabású Hitler-esszéje az addig uralkodó metaforikus horizonton túllépve egy konkrét hivatkozási ponttá avat, nem szorul különösebb magyarázatra. Az viszont, hogy a sorozat Németországban a megkapó Das Autobiografische Projekt néven lett publikálva, erőteljesen jelentéses, és elvezethet minket a knausgårdi regény poétikájának és politikájának főbb vállalásaihoz, valamint akár zajos sikerének okai­hoz is.

[…]

A teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Urbán Bálint, Es.hu, 2019. április 26.

2019-04-26 15:58:32
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ