Várady Szabolcs: Tudok-e írni egyáltalán (Litera)
(kiadvány: De mennyire)

Ha az ember ezekben a jól begyakorolt kötött formákban ír, főleg jambusban, az egy idő után már folyik a keze alól, és viszi a verset valamerre, ahova nem szeretné. Úgyhogy elkezdtem ezt visszafogni, és az első kötetbe túlnyomórészt (többé-kevésbé) szabad verseket válogattam. Adott némi lassúságot, hogy nehezebben jött. – Várady Szabolccsal készített nagyvizit-interjúnkat olvashatják. 


JL: Olyan környéken vagyunk, a Bartók Béla út, Gellérthegy lába vidékén, a te életrajzi bójáid szövevényében, ami nekem is familiáris terepem, én is itt nőttem fel, a Váli utcai iskolába jártam, aztán a József Attilába, kis időeltolódással. Édesanyád ’45-ben vette meg ezt a lakást, és te kis megszakításokkal, de alapvetően mindig itt éltél… Hogyan tudnál az állandóságnak erről a tapasztalatáról beszámolni?

Alapjában véve röghöz kötött ember vagyok. A feleségemmel ellentétben, akinek a papáját hol ide, hol oda helyezték, én minden iskolámat egy helyen jártam. Itt, a Bartók 27.-ben kezdtem, noha egy időben a nagyanyámhoz kellett költöznöm, főleg ott laktam, onnan, a Bajvívó utcából jártam be. A Széna téren szálltam föl a villamosra, és kitett az iskolánál. Ez volt ugye nyolc év, aztán négy év a József Attilában. A múltkor összeszámoltam, hogy Szigligeten mennyi időt töltöttem, ’71-ben voltam ott először, és aztán évente egy hónapot rendszeresen. Tulajdonképpen elég tetemes részét az életemnek Szigligeten töltöttem. Ezek állandó helyszínek, nem vagyok, úgy látszik, eléggé mozgékony. Ha nagy nehezen rászánom magam az utazásra, többnyire úgy jövök haza, hogy de jó, hogy elmentünk. Viszont elég nehezen jutok el oda, hogy elinduljunk.

JL: Ehhez a környezethez a lakáson túl fűződnek-e erős élményeid? Ha arra kérnélek, egy-két idő- és térpontot jelölj ki, mik lennének azok?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »


Forrás: Jánossy Lajos, Litera.hu, 2019. május 25.

2019-05-25 15:47:19
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ