Bodor Ádám: Valamiért megkutyáltam magam (Magyar Hang)
(kiadvány: Sehol)

Lektűrt tervezett írni, végül azonban valami egészen más született – árulja el Bodor Ádám, akinek Sehol címmel jelent meg új kötete. Az íróval a könyv kapcsán a változó erdélyi tájról, a demokrácia dilemmájáról, a hatalom titkairól, a nem célzásnak szánt atomrobbanásról, a gulág és a holokauszt emlékezetéről, Latin-Amerika tűzhányóiról, a belváros kényelméről és a levegős terekről beszélgettünk.

– Sorsdöntő pillanat volt az életemben, amikor egy nyári hóvihart követően először néztem le gerincéről északra, és megpillantottam Máramarost varázslatos fényeivel, sziporkázó égboltjával – írta korábban „régi szerelméről”, a Radnai-havasokról. Visszajár még ifjúkora színhelyére?

– Igen, évről évre visszatérek oda néhány napra, általában ősz elején, de ez már valami más. Míg a felhőktől övezett kevély ormok őrzik méltóságukat, alattuk a települések arculata – gondolok itt a hegyek lábánál elterülő egykor festői román és ruszin falvakra – alaposan megváltozott. Mindig is elmaradott, szegény vidék volt, ahonnan a rendszerváltás által teremtett lehetőségekkel élve megindult a tömeges elvándorlás Nyugat-Európa felé, onnan aztán a munkavállalók viszonylag tehetősebben tértek haza, építkezésbe kezdtek, ám nemcsak pénzecskéjüket hozták magukkal, hanem egy idegen ízlésvilág elemeit is, amelyekkel amott találkoztak, és most ráborították a hazai autentikus rusztikus kultúrára. Az egykor a tájba illő, fából, kőből épült települések ma felemás, olykor bántó látványt nyújtanak. Nehéz megszokni.

– Síelni is szokott még?

– Már csak mértékkel. És nem is a Máramarosba, hanem a Madarasi-Hargitára járok, ahol szállásadóim jóvoltából több mint egy évtizede, otthonos hangulatban tölthetek el pár hetet.

– A hóval borított táj, távol a városok baljós zajától a szabadság tereként tűnik fel az életében. A hegyekről visszatérve is meglelhető a szabadság?

[…]

A válasz és a teljes cikk itt olvasható »

Forrás: Ficsor Benedek, Magyarhang.org, 2019. június 17. 

2019-06-17 16:48:18
Nobel-díjas írónk, Kertész Imre munkásságának sokféle irányból történő megközelítéseit tartalmazzák a kötet tanulmányai. A szerzők meggyőződése szerint Kertész maga semmit sem akart...
Fordította: Benczik Vilmos, Csuday Csaba, Dely István, Kutasy Mercédesz, Litvai Nelli, Nagy Mátyás, Scholz László, Szőnyi Ferenc
Macondói és más történetek
Gabriel García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből...
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét,...
Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga. 1877-ben született Gyomán, élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor...
Könyvportál Líra könyv Kiskereskedelem Nagykereskedelem Kiadók Kapcsolat Oldaltérkép ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ